Novák Csaba ismertette: a jelenlegi szabályok szerint, a már meglévő üzem esetében 15 %, újonnan épültnél 5 % lehetne az oldószerveszteség (VOC % = felhasznált oldószer mennyisége és a levegőbe kerülő oldószer hányadosa). 

 – A megengedett 15 %-al szemben a Richter oldószer-felhasználása igen hatékony, ugyanis a felhasznált oldószer-mennyiségnek csak 1,06-1,79 %-a terheli a környezetet – szögezte le a környezetvédelmi szakértő. 

Fejlesztések, 2006-2014, hűtéssel az illanás ellen

Az előadó összefoglalta 2006-2014 között milyen környezetvédelmi, kibocsátás-csökkentő beruházások történtek a gyógyszergyárban. Ezeket láthatjuk az alábbi táblázatban összefoglalva.   NCS elmondta: a termelő üzemeket és a raktározást érintő fejlesztések (légzőhűtőktől a gázingák kiépítéséig) legfőbb célja az volt, hogy minél kevesebb legyen a levegőbe távozó oldószer.

  A szennyvíztisztító medence lefedésének, és az ott keletkező gázok ártalmatlanításának ezen túl az volt a fő célja, hogy a lehető legjobban csökkenjen a szennyvíztelep szaghatása.

  E beruházások értéke 2006-2014 között 906,4 M Ft volt. Ebből 504 M Ft-t fordítottak a termelőüzemekre, és majd’ 400 M Ft-ot tett ki a szennyvízmedencék lefedése és a „szennyvíz-gázok” összegyűjtését, ártalmatlanítását végző rendszer kiépítése. 

Mérések – immissziós, pontforrásos

Mivel a Richterben nemigen vannak ún. pontforrások (ez általában egy ártalmatlanító berendezés kibocsátó-végpontja, kémény szokott lenni), ezért a szennyezőanyag-kibocsátásokat ún. immissziós mérésekkel (a gyár közelében mérik a gyár technológiájában jellemzően felhasznált anyagok koncentrációját a levegőben) lehet csak megállapítani. 

 Az ún. immissziós mérésekre nincs kötelezve a gyár, de évenként el szokták végeztetni egy akkreditált mérőszervezettel. (Ezen kívül – kötelezően – kétévente mérik annak a néhány pontforrásnak – pl. szennyvízdómok ártalmatlanító rendszerének kéménye – a kibocsátását is, ami a telephelyen van.

 Az évenkénti immissziós mérések a Fióktelep környezetében, 10 ponton valósulnak meg, zömmel a város felőli részek kerülnek mintavételezésre.

  A pontforrásos mérés (szennyvízdómok ártalmatlanító rendszerének kéménye) legutóbbi eredményei 2012-ből valók. Az eredményeket összefoglaló táblázatot csak a cikk dke.hu-s verziójában tesszük közzé (túl nagy helyet foglalna az újságban). A lényeg: jócskán a határértékek alatt maradnak a mért eredmények. 

Immissziós mérések: az Erőmű lakótelep kap a legtöbbet a Richterből

Ami lakosságilag érdekesebb – és ez jellemző a Richter kibocsátására leginkább –, az az ún. diffúz kibocsátások immissziós méréseinek eredményei. Ezt évente egyszer végzi el a Richter, a gyár körüli 10 mérőponton nagyon sokféle anyag jelenlétét/koncentrációját mérik ilyenkor.

Novák Csaba készített egy táblázatot az alkalomra, ami bemutatja, 2014-ben mekkorák voltak a mért szénhidrogének 24 órás átlagkoncentrációi.

   

Elmondta, a mért komponensek – jellemzően oldószerek – közül a 3 megjelöltre {a diklór-metán, benzol, tetraklór-etilén) van egészségügyi határérték, a többire ún. tervezési irányérték van.

  Jellemzően a tervezési határérték jelentősen kisebb, mint az egészségügyi határérték (általában egy nagyságrenddel). {A benzol azért lett megjelölve, mert azt nem használják már, az nem az ő kibocsátásuk (hanem pl. a közlekedő autóké)}.

 A szakértő egy újabb táblázatban pedig a 2007-2014-es időszakban az egyes mintavételi pontokon mért összes szerves anyag kibocsátási adatait mutatta be:

 

Az előadó kifejtette, helyileg a 4-es mintavételi ponton (sárgával kiemelt) a legterheltebb a levegő. MNT kérdésére hozzátette, ez az Erőmű lakótelep, és az ok az, hogy ez a pont van a legközelebb a termelő üzemekhez, plusz az uralkodó szélirányban fekszik. 

Hogyan értékelhetők ezek az adatok?

Jogszabályok többféle határértéket írnak elő, a Richter által kibocsátott légszennyező anyagok nagy többsége nem rendelkezik határértékkel. Ezért nehéz ehhez vonatkoztatni – ilyen esetekben az ún. tervezési határértéket érdemes alkalmazni.

Novák Csaba összefoglalta a 2014-es mérési eredményeket és a kibocsátási határértékeket egy táblázatban.

 – A Fióktelepi körmérésben szereplő anyagok egészségügyi vagy tervezési határértékhez képest viszonyított átlagos koncentrációja 2,29 % – fogalmazott NCS. – Ami azt jelenti, hogy a Fióktelep környezetében a levegőminőség kiváló minősítésű.

  Az összefoglaló ezzel véget ért, eztán a kérdezz-felelek rész jött.

 Kérdeztünk – feleltek

Zsombok György (ZSGY) nyugalmazott BME docens, vegyész, szakértőnk, azt kérdezte, tudna-e mondani konkrét példákat arra NCS, hogy mely területeken alkalmazta a gyógyszergyár az ún. BAT-ot (elérhető legjobb technológia).

NCS – Ilyen a szűrő-szárító rendszer, a vákuumgép (ami pl. vízgyűrűs, nem oldószeres), és ilyen a legtöbb olyan berendezésünk, amely zárt és számítógép irányítású. Maga a szennyvíztisztító is kielégíti a nemzetközi BAT követelményeit, ezt a hatóság is így is értékelte.

 ZSGY – A filmben hallottuk (egy Richtert bemutató film megnézésével kezdődött a látogatás), hogy csúcsminőségű technológiákat alkalmaznak. Néhány konkrétumot fel tudnának sorolni?

 Rehus Gabriella– Az elérhető legjobb technológia alkalmazása érdekében szakmailag hírneves, nemzetközi cégektől vásároljuk berendezéseinket (pl. reaktorok, centrifugák, szűrő-szárító), és pl. folyamatirányító rendszer is egy világcégtől van.

Szteroid-mérés a tisztított szennyvízben

ZSGY – A szteroidok kis mértékben oldódnak vízben. Legutóbb azt hallottuk, erre mérési módszerük nincsen, de dolgoznak rajta… Történt-e előrelépés az ügyben, hogy a kimenő szennyvízben szteroidok mérése történik-e, pl. alkalomszerűen (folyamatos módszert nem ismervén), vagy rendszeresen.

 Tandi András (TA) – Ez kutatási fázisban van EU-ban is, megjelöltek 3-4 szteroidot, hogy 5 éven belül kellene kidolgozni ezekre egy pontos mérési módszert, s várhatóan 10 éven belül lesznek majd határértékek meghatározott anyagokra.

  – Mi is megvizsgáltattuk szennyvizünket, két céggel (az egyik a BME volt), de jelenleg a mérések bizonytalanok. Pl. nem igen tudtak kimutatni a mi Dunába eresztett, tisztított szennyvizünkből szteroid-tartalmakat, egyelőre legjobb esetben is csak azt tudták mérni, mennyi szteroid található a nyers, tisztítatlan szennyvízben.

 Oldószer-kibocsátás: a hűtés az illanás legfőbb ellenszere

 ZSGY – Az oldószer-kibocsátás döntő részt diffúz módon valósul meg, illetve kis mértékben pontforráson, kéményen, kürtőn keresztül. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyártási folyamat során oldószertartalmú levegő jut el az adszorberekig, katalitikus oxidálóig…

 TA – Oldószertartalmú levegő ezen kívül még a légzőkön, szellőztetőkön keresztül is távozik diffúz módon.

 ZS – Az oldószerek megfogásához mennyi aktív szenes adszorbert használnak fel, illetve a katalitikus égető teljesítménye mekkora, az év hányad részében működtetik ezt?

 TA – A katalitikus égető a szennyvíztelepen úgy működik, hogy először megköti a szagos anyagokat aktív szénnel. 3 db aktív szenes szűrőt használunk, ha az egyik telítődik, átállunk egy másikra, a használtat pedig regenerálják. Kb. az év egyharmadában megy a regenerálás.

  Fontos, az adszorbereket nem a szerves anyagok, oldószerek kiszűrése miatt alkalmazzuk a szennyvíz-levegő esetében, hanem kifejezetten a szaghatás semlegesítése céljából.

Az oldószer-kiáramlás visszafogásának leghatékonyabb módja nem a szűrők, hanem a különböző hűtések, mélyhűtések. Mert a hűtött oldószer visszacsurog a rendszerbe, nem elpárolog. Ezért pl. a

legtöbb beruházásunk  pont az oldószerek felhasználás előtti, közbeni hűtését célozza, azért, hogy az illékony oldószerek ne illanhassanak el oly könnyedén, ahogy az természetükből fakadna.

 Mohos Nádor Tamás (MNT) – 220 tonna oldószer-veszteség volt elmúlt két évben, előtte viszont csak 180 tonna. Ha az oldószer-felhasználás hatékonysága nő, viszont a kibocsátott oldószer mennyisége nem csökken, akkor ott valami bibinek kell lennie. Mi ennek az oka?

 TA – Az oldószer-felhasználás összetétele évről-évre a termelési profiltól függ. Ettől függ, mennyit bocsátunk ki. Minél inkább illékony az oldószer, amelyet felhasználunk, annál több fog a környezetbe illanni belőle. Ez pedig a termelési programtól függ. 

13 000 m³/óra tisztított szennyvíz-levegő

MNT – Amikor legutóbb írtunk a szennyvíz-kupolákról, azt nyilatkozták, a szennyvízkezelésben a rendszer működése 65-75 % hatásfokos. Ami, azt jelenti, hogy a bekerülő oldószerek ekkora hányadát sikerül lebontani? Összefüggésben van ez azzal, hogy míg a kupolák megépítése előtt óránként 15-20 000 m³ levegő távozott a szennyvízmedencéktől a város irányába, most csak 3000 m³?

 TA – Régebben a szennyvíz-telepen felületi keverőt alkalmazva kevertünk a szennyvízhez oxigént (segítendő a lebomlást – MNT), akkor nem igazán távozott szennyvizes levegő innen. Aztán átálltunk levegő befújásra (levegőztetés), a hatékonyabb lebontás érdekében. Óránként befújtunk a szennyvíz-medencékbe 15-20 E m³ levegőt, aminek viszont a szagpanaszok számának növekedése lett a mellékhatása. Eztán csináltuk meg a kupolás, elszívós, adszorberes szennyvízgőz-tisztító rendszert, elsősorban a szagtalanítás miatt.

  – 9 éve elkezdtünk azzal kísérletezni, hogy az adszorberen átment tisztított levegőt visszavezettük a medencébe. Így csökkentettük le az óránként kimenő levegő mennyiségét 15 000-ről 3 000 m³-re. Ez a kísérletezés 3,5 évig tartott, de sikertelennek bizonyult, amennyiben nagyon sok problémát okozott a berendezéseknél a nedves levegő (pl. rendszeresen tönkretette az egyik fontos alkatrészüket, a fúvókat). Ezért erről a visszaforgatásról leálltunk. Így most óránként 13 000 m³ tisztított „szennyvíz-medencés levegő” távozik tőlünk a környezetbe, amivel összesen 0,2-0,3 kg/óra mennyiségű oldószerrel terheljük a környezetet. 

 Szennyvíztisztító-kupolázás: a szagtalanítás volt a lényeg

MNT – Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szennyvíz-tisztító medencéi felől óránként 13 000 m³ levegőt mozgat a szél a város felé vagy más irányba?

TA – Igen.

MNT – És ezt mostanában azért nem érezzük annyira büdösnek, mert meg van tisztítva?

TA – Igen.

 ZSGY – Ahogy számolom, kb. évi 1 tonna oldószer távozik csupán a szennyvíztisztítón keresztül a gyárból, ami az éves kb. átlagosan 200 tonna oldószer-veszteségnek alig 0,5 %-a.

 TA – Ezért mondtam, hogy a szennyvíztisztító gőzeinek ártalmatlanítására irányuló beruházás célja elsősorban a szaghatás megfékezése volt, az oldószer-veszteség itt ugyanis minimális.

 MNT – Elkövetkezendő évben terveznek-e valamilyen környezetvédelmi jellegű beruházást?

 TA – Van 150 M Ft keretünk, van két terv, egyik, ami a levegőt érinti, a tetraklór-etilén kibocsátás csökkentése. 

A szkafanderes ember…

ZSGY – A filmben láttunk egy szkafanderbe beöltözött munkást védőmaszkos embert gyógyszert gyártani. Milyen üzem az, amiben ez a munkaruha?

 Rehus Gabriaella – Egy ún. tiszta tér, ami még nem nevezhető sterilnek, de közelít ahhoz. A védőöltözet pedig nem csak az embert védi a termék hatásaitól, hanem fordítva is, a termék előállítási körülményeinek tisztasági fokát demonstrálja.

 Folyamatos oldószer-kibocsátás mérés: még arrébb

 MNT – Felmerül bennem a kérdés, megfelel-e vajon az elérhető legjobb technológia (BAT) elvének, hogy gyakorlatilag évenként egyszer van légszennyezettség-mérés (immissziós mérés 10 ponton a gyár körül)?

TA – 190-220 tonna oldószert bocsátunk ki évente, diffúz módon (légzők, elpárolgások stb.) amit nem mérés, hanem anyagmérleg-számítás alapján kalkulálunk. Mérhető pontforrásunk gyakorlatilag egy van, a szennyvízmedence kürtője, amin keresztül évi kb. egy tonna oldószer távozik. Érdemes-e ezt folyamatosan mérni? Nem, nincs értelme, olyan kis tétel ez.

  Amit lehet mérni, az a környezet levegő-állapota. Erre viszont jelenleg nincsenek olyan megbízható eredményt adó műszerek, amelyekkel folyamatosan és pontosan annyiféle anyagot lehetne mérni, mint amennyivel mi dolgozunk.

  Ezért csináljuk úgy, hogy évente egyszer mérünk. 10 év alatt ezekből a mérésekből kirajzolódik, milyen a levegő minősége. A levegőminőségé mérése jórészt pénzkérdés – vannak ugyan kísérletek a különféle oldószerek jelenlétének folyamatos mérésére, de ezek pontossága, eredményessége egyelőre még kétséges.

 MNT – A lakossági immissziós méréseknél, hogyan lehet megkülönböztetni, melyik a Richter szennyezőanyaga, melyik másé?

 TA –Szinte sehogy. Egyes anyagok esetében lehetséges úgy mérni, hogy kiderüljön, a mért mennyiségből mennyi a Richteré, mennyi másé. Pl. a toluol esetében ki lehetett mutatni-számolni, hogy a mért mennyiség legfeljebb 40 %-a a gyáré, a többi pedig közlekedési eredetű. 

Szagpanaszok: évi egy

MNT – Vannak-e még szagpanaszok?

 TA – Elvétve, legfeljebb évi egy-egy. Fontos leszögezni, soha nem mondtuk azt, hogy maradéktalanul megoldható a Fióktelep teljes szagtalanítása. Elképzelhető, hogy olykor-olykor érezhetni némi vegyszerszagot, vagy a szennyvíztisztító szagát. Minden anyagnak van szaga, főleg, amikkel mi dolgozunk, ezért, ha úgy akarjuk, valamilyen szagot mindig lehet érezni, főként akkor, ha gyenge a légmozgás. 

 Mohos Nádor Tamás