Dorogi Környezetvédelmi Egyesület

Égetőmű: ismét rózsaszín füstgáz – újfent jód kerülhetett a füstgázba szeptember 14-én

Szeptember 14-én kora este (a bejelentést 18.45-kor kaptuk), vélhetően ismét megfestette (megjódozta) az eget az égetőmű (SARPI Magyarország Kft.). 2003 májusában volt erre először példa, ez a negyedik eset. A hat évvel ezelőtti, első lila füstöléskor még nagy volt a riadalom, ma már csak szívjuk a fogunkat. Olyannyira így van ez, hogy míg hat éve tucatszám telefonáltak a városlakók a DKE-hez a rózsaszín füst miatt, ez alkalommal csak egyetlen bejelentést kaptunk.Ezúttal is kértünk tájékoztatást az égető ügyvezetőjétől, melyet majd közlünk honlapunkon.

  ÚJ (09.19., péntek): A tájékoztató másnapra sajnos nem érkezett meg, viszont . Zsombok György (BME docens, vegyész, alkalmi szakértőnk gyárlátogatásoknál) küldött észrevételeket a jódszennyezéssel kapcsolatba,melyben súlyos megállapításokat tett. Az észrevételeket még nem közöljük, mert elküldtük "vitára bocsátás" céljából az égetőműnek. Péntekre kértünk választ, pénteken felhívott minket a cég egyik képviselője, hogy azügyvezető távolléte miatt kérnek még időt. Megegyeztünk kedd délben, ekkorra fogunk választ kapni Zsombok György észrevételeire.

A mű főmérnöke, Loibl Sándor a korábbi alkalmakkor azt nyilatkozta, a lila füstöléskor szennyezésileg nem történik semmi különös, már néhány kilogramm jód képes arra, hogy az égetőmű óránkénti 50 ezer köbméteres füstgázáramát elszínezze, egészségkárosító hatása a jelenségnek azonban nincs.

   A környezetvédelmi felügyelőség (ld. erről beszámoló cikkünk e cikk alján) akkor arra hívta föl a figyelmet, a jód, oxidálószer lévén, befolyásolhatja a katalitikus dioxin-mentesítő működését. (A korrektség kedvéért tegyük hozzá, az égetőmű ezzel kapcsolatban azt állította, a jódozás időtartama alatt sem mértek semmilyen szennyezőanyagból határérték-túllépést.)

   A hat évvel ezelőtti esetben, az égetőmű a beszállítót okolta a jelenség létrejöttéért. Később azonban, a vizsgálat során, a beszállító nem ismerte el, hogy nagyobb mennyiségű, elkülönítetten beszállítandó jódtartalmú hulladékot fuvarozott volna az égetőműbe.

 

Megint ugyanaz történt – közölte 2007-ben az égetőmű

 

A legutóbbi eset 2007-ben történt, akkor a Zöld Sorok tájékoztatást kért a jódozással kapcsolatban az égetőműtől. Az alábbiakban a mű ügyvezetőjének 2007-es jódozással kapcsolatos tájékoztató levelét olvashatják:

   „Február 7-én 13 órától 10 percen át az Égetőmű által kibocsátott füstgáz lila elszíneződése volt észlelhető. Az ilyen, ritkán előforduló, egészségre ártalmatlan elszíneződés teljes biztonsággal azért nem zárható ki, mert a jód már igen kis koncentrációban is megfesti a kilépő füstgázt, ugyanakkor a biztonsági okokból zárt konténerekben beérkező egészségügyi hulladékokat nem ellenőrizheti az ONYX.

   A kérdéses időpontban jelentős mennyiségű egészségügyi hulladékot szállítottak az égetőműbe, melyet a jogszabályi előírás alapján a fertőzésveszély kizárása érdekében kizárólag zárt, ún. kórházi badellában szabad szállítani. Ebből a hulladékból ezért mintavétel, laborvizsgálat nem lehetséges. Biztonsági okból a hulladék égetését a mérlegelést követően azonnal elkezdtük, majd néhány perc múlva észleltük a füstgáz elszíneződését.

   Esetenként nem zárható ki, hogy a badellákba jód-tartalmú gyógyszer- vagy vegyszermaradék kerüljön, ezt azonban a hulladéktermelőnek a kísérő okmányokon jeleznie kell. Ilyen információt ezúttal nem kaptunk. Az elszíneződés észlelésekor az adagolást leállítottuk.

   Célunk, hogy a jelenséget elkerüljük, ennek érdekében az évek során több intézkedést is tettünk már. Minden olyan beszállítónknak, amelyikről feltételezhető, hogy tevékenysége során jód-tartalmú hulladék keletkezik, még 2003-ban szigorító intézkedéseket vezettünk be, és rendszeresen figyelmeztetjük őket a kísérő okmányok szabályos kitöltésére.

   Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a vegyületek az egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek, de kétségtelen, hogy színező hatásuk megjelenése a füstgázban riasztó látványt nyújt. (Lágler Katalin – ügyvezető igazgató)”

 

Annyit mindenképp érdemes a dologhoz hozzáfűzni, lehet, hogy az egészséget nem rombolja „egy kis jód”… De mikor lila füst ködlik az égen, sokakban felötlik a gondolat, vajon tényleg tudják-e mindig „odabent”, pontosan mi is sistereg épp az égetőmű tüzén, mi jön ki a kéményen, színtelen, színes füstgáz ide vagy oda?

Nádor Tamás

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alábbi cikk archív, 2003 júniusában készült, közvetlenül az első égetős lilafüstölés (2003. 05. 57.) után:

ARCHÍV CIKK – 2003. JÚNIUS - Zöld Sorok

Rózsaszín füstgázzal döbbentette le a várost az égetőmű

A „sokkoló hatás” miatt beperli az Onyx Kft-t a dorogi önkormányzat

 

Május 27-e a döbbenet napja volt Dorogon. Este fél hétkor a városiak százai riadtak meg, amikor az égre nézve azt látták, hogy az égetőmű kéményéből a megszokott fehér füst helyett rózsaszín tör elő. A cég – lapunkhoz eljuttatott közleményében – beszállítói hibának nevezte, hogy jód festhette meg a füstgázt. A polgármester szerint a füstgáz elszíneződésének drámai hatása károkat okozott a városnak, ezért az önkormányzat beperli az égetőművet.

Május 27-én kora este sok száz dorogi nézte hüledezve, amint a veszélyes hulladék égetőmű kéményéből terjengő rózsaszín füst lilára színezi a környező eget, miközben orrukat betöltötte valami hipóra emlékeztető szag. A szélirány észak-nyugati volt, a lilás füst a város felé kúszott. A vészjósló jelenség különféle reakciókat váltott ki az emberekből. Volt, aki gyorsan becsukta az ablakokat, de a legtöbben némán bámulták az eget, majd hirtelen feleszmélve tették, amit tehettek, izgatottan telefonálni kezdtek.

   Fél hét után 5-6 perccel csörögni kezdtek a vezetékes és mobiltelefonok a városban, pár tucat ember, pedig megindult az égetőmű felé, hogy a helyszínen tájékozódjon. A Zöld Sorok 18.38-kor kapta az első hívást, 18.53-kor az utolsót. E 15 perc alatt fél tucat dorogi a legkülönfélébb dolgokat mondta, kérte, javasolta az újság szerkesztőjének. A telefonálók nagy része videózást és fényképezést követelt, ajánlott, „hogy legyen bizonyíték”. A legtöbben azonban azt kérték, azonnal küldjünk oda valamilyen hatóságot, „vagy menjenek oda a környezetvédők” és állítsák le a rózsaszín füstölést, derítsék ki, mi történik. Volt, aki annyira felháborodott, hogy tehetetlenségében majdnem azt küldte melegebb éghajlatra, akit felhívott, de a telefonálók zöme megőrizte a nyugalmát – bár úgy tűnt, volt ebben a „megőrzött nyugalomban” némi fatalizmus is.

   Mint dr. Dávid Annától megtudtuk, ő épp a Zöld Sorokat szórta a Baross Gábor lakótelepen, amikor kipattant egy Zsiguliból két fiatalember, és karnyújtással jelezték neki, hol a látnivaló. Mire az egyesület elnöke az égetőhöz ért, Balogh Zoltán környezetvédő képviselő már a helyszínen volt. Megérkezett aztán a katasztrófavédelemtől is egy dorogi fiatalember, aki beszólt Esztergomba, hogy helyzet van.

 

Nem engedték be az üzembe a környezetvédő képviselőket

 

   Balogh Zoltán így emlékszik vissza a történtekre: – Kedden este fél 7 körül kezdtek el izzani a telefonvonalak. A dorogiak sokasága hívta a DKE tagjait, az egyesület színeiben mandátumhoz jutott önkormányzati képviselőket azzal kapcsolatosan, hogy az Égető kéményéből sűrű lila füst áramlik ki. Hét óra körül már kisebb tömeg gyűlt össze az üzem közelében. Képviselőtársammal, a DKE elnökével – Dr. Dávid Anna – szerettünk volna közvetlen információkhoz jutni az üzem munkatársaitól. Sajnos az üzem kapujáig sem jutottunk el, mivel az udvarias, de rendkívül határozott biztonsági őr felsőbb utasításra hivatkozva megakadályozott abban. Kértük, hogy mint önkormányzati képviselők juthassunk első kézből információhoz. Néhány perc múlva visszatért, s közölte, hogy a DKE képviselői nem kívánatos személyek az Égető területén, s egyébként is, a polgármester, s a jegyző már bent vannak és informálódnak. Valóban, az üzemből ¾ 8-kor távozó jegyzőtől megtudtuk, hogy aggodalomra semmi ok, az égetett hulladék jódtartalma okozta az elszíneződést, és ez az égető szerint nem egészségkárosító hatású. A jegyző azt is elmondta: a cég másnap hivatalos közleményt ad ki, ebben tájékoztatja a lakosokat a történtekről – mesélte a képviselő.

 

Jód színezett

 

Ekkor már a helyszínen tartózkodott a 24 Óra újságírója is, aki ugyan ígéretet kapott, hogy az égető igazgatója hamarosan visszahívja, de ez nem történt meg. A dorogi önkormányzati vezetők segítségével azonban sikerült kapcsolatot teremtenie – mobilon – az égető főmérnökével. A 24 óra internetes kiadásában így aznap 20: 12-kor már a következőket lehetett olvasni: „Loibl Sándort, az égetőmű főmérnöke mobiltelefonon a következőket mondta a fura jelenségről: – Fél hétkor vettük észre, hogy rózsaszín füst száll ki a kéményünkből. Rögtön megkezdtük a vegyi vizsgálatot, és kiderült, hogy a sok gyógyászati beszállítás következtében jódtartalmú gyógyszerek, kötszerek keveredtek az égetett hulladék közé. Egyébként nem történt semmi különös. Tudniillik: már néhány kilogramm jód képes arra, hogy a mi, óránkénti 50 ezer köbméteres füstgázáramunkat elszínezze.”

 

Hivatalos tájékoztatás

 

A Zöld Sorok ugyanebben az időben küldött tájékoztatást kérő elektronikus levelet Az Onyx Kft. titkárságára, Lágler Katalinnak („Fél tucat dorogi jelezte, hogy a 10-es út szélén áll és rózsaszín füstöt lát kijönni az égetőmű kéményéből, illetve "vegyszerszagot" érzékel. Nagy volt a riadalom, sokan megijedtek az eseménytől… este 9-kor már egész Dorog értesült a történtekről. Kérném, az égetőmű adjon írásbeli tájékoztatást az üzemzavar jellegéről, környezeti hatásairól, a kibocsátás összetevőiről, esetlegesen a kérdéses időszakban kibocsátott füstben található veszélyes anyagokról stb.”).

   Másnap – Lágler Katalin ügyvezető igazgatótól – mi is megkaptuk azt a hivatalos tájékoztató-levelet, amit az égető a nyilvánosságnak szánt. Ezt az alábbiakban közöljük teljes terjedelmében:

   „A füstgáz rózsaszín elszíneződését, amely időről-időre előforduló jelenség az égetőműveknél, az esetek nagy részében az ártalmatlanításra kerülő gyógyászati hulladékokban lévő jód okozza. Mint ismeretes, a jód is azon anyagok között szerepel, amely – egyéb tulajdonságai mellett – alkalmas nyomjelzésre, mivel igen intenzív lila színjelzést eredményez, és már kis koncentrációban észrevehetően megfesti a füstgázt. Ez a jelenség volt látható az ONYX Magyarország Kft. kéményének füstgázában 2003. május 27-én, amikor is, mintegy 40 percen át rózsaszín elszíneződést észleltünk. A füstgáz rózsaszín elszíneződését ez esetben is a gyógyászati hulladék ártalmatlanítása okozta. Amikor tehát a hulladékok a gyógyászatban alkalmazott jód tinktúrát, jód tartalmú gyógyszert tartalmaznak ezt a beszállítóknak jelezni kell, ilyenkor ezt az anyagot külön adagolva ártalmatlanítjuk, elkerülve a távozó füstgáz elszíneződését.

   Ugyanakkor a jód általánosan használatos a gyógyászatban és nincs is a jódra vonatkozó füstgáz emissziós határérték.

   Megértjük a dorogiak jogos aggodalmát és ezért, illetve a beszállítói gondatlanságáért elnézést kérünk. Amikor a szakemberek észlelték a kilépő füstgáz elszíneződését megtették a szükséges intézkedéseket (a hulladék adagolás leállítása, fokozott hulladék vizsgálat, a beszállítói felelősség megállapítása). A vizsgálati eredményekről további információt adunk. Reméljük, a fenti tájékoztatásunk kielégítő és megnyugtató. Amennyiben az Égetőmű működésével kapcsolatosan kérdésük vagy felvetésük lenne a jövőben is kézséggel állunk rendelkezésre.”

 

Lassú tájékoztatás

 

A DKE május 28-ai közgyűlésén tárgyalta az ügyet. Dr. Dávid Anna és Balogh Zoltán ismertette azokat a felvetéseket, amelyeket az egyesület juttatott el a megyei sajtónak. Balogh Zoltán elmondta: a történtek négy fontos kérdést vetettek fel:

   – Amennyiben előre ismert volt a hatás, miért nem hívták fel a lakosság figyelmét előzőleg arra a tényre, hogy látványos, ámde ártalmatlan füst távozik majd a kéményből? Az, hogy ez nem történt meg, mindenkiben félelmet, s valós-vagy valótlan képzeteket keltett – jelentette ki a képviselő. – Másodszor: ha már előre nem is tájékoztatták a lakosságot, legalább az esemény megtörténte után a helyi rádiókban kellett volna a lehető leggyorsabban nyilatkozatot megjelentetni, a közvélemény megnyugtatása céljából. – Harmadszor: miért nem juthat egy képviselő információkhoz az egész várost érintő kérdésben? Végül: a dorogi környezetvédők az Égető számára miért nem kívánatos, sőt, egyenesen kitiltott személyek?

 

További kérdések

 

A közgyűlésen szó esett arról is, vajon hihetnek-e a zöldek a „jódos verziónak”.

   A jelenlévő szakértők úgy vélekedtek, a füst színe, illetve a hipós szag együttesen arra utal, nagy valószínűséggel a valóságnak megfelelően tájékoztatta az égetőmű Dorogot az üzemzavar okáról. Azonban számos részletkérdésre kell még választ kapnia az egyesületnek és az embereknek, ezért további tájékoztatást kér a DKE a hulladékégetőtől (pl.: mi a magyarázata annak, hogy sokaknak megfájdult a feje a jódkibocsátás közben, mennyi jód került ki a légtérbe, azt jelezte-e a jódkibocsátás, hogy a kérdéses időben nem volt jó hatásfokú a füstgáztisztítás stb.).

   (A válaszokat következő számunkban ismertetjük.)

Testületi ülés: új napirendi pont

A május 30-i képviselő-testületi ülés nem várt eseményt hozott. Az égető eredetileg is szerepelt a napirendi pontok között. Mégpedig azzal, hogy a cég jelezte, a továbbiakban nem óhajtja Dorogot évi 70-80 millió forinttal támogatni (a város és a cég közötti szerződés értelmében az égetőmű éves forgalmának 3,5 %-át átutalja Dorognak – kvázi, ittlétét kompenzáló „bánatpénzként”), mint eddig, hanem csak évi 30 milliót hajlandó fizetni, mivel nem tudta megépíteni a 4. salaklerakót. A pénzügyi és a gazdasági-környezetvédelmi bizottság előzőleg meg is tárgyalta a cégkérelmet – előbbi elutasította, utóbbi elfogadta, hogy a mű – pl. a tavalyi 78 millió helyett – csak évi 40 milliót fizessen a városnak (részleteket másik írásunkban találnak olvasóink), amíg a 4. salaklerakó fel nem épül (?!).

   A polgármesternek azonban – nyilván a rózsaszín füstölés kiváltotta felháborodás miatt – volt annyi stílusérzéke, hogy a 31-ei ülésen ne fusson bele egy botrányos döntésbe, és levétette a napirendről a támogatás módosításáról való szavazást.

   Mi több, új égetős napirendi pontot is javasolt, amelyben egy, az Onyx Kft. ellen indítandó pert kezdeményezett.

 

Beperli Dorog az égetőt

 

Dr. Tittmann János előterjesztésében így fogalmazott: – Május 27-én az Onyx Kft. kéményéből rendellenes működésre utaló füstgáz távozott. A jelenség városunk lakossága körében rendkívüli félelmet, szorongást váltott ki.

   Majd úgy folytatta: – Az égetőmű sajtóközleményt jelentetett meg, melyben a füstgáz elszíneződését jelentős mennyiségű jódtartalmú anyagnak az égetőtérbe jutásával magyarázza. Tájékoztatásuk szerint hazánkban jód emisszió mérésre nincs határérték meghatározva. Az égési folyamat mért emissziós értékeiben nem volt egészségkárosító határérték-túllépés.

   Aztán meglepő bejelentés következett: – Mindezek ellenére úgy ítélem meg, hogy a füstgáz-elszíneződés drámai hatása károkat okozott városunknak. Javaslom, hogy nem anyagi jellegű kár okozása miatt indítsunk pert az Onyx Magyarország Kft-vel szemben. A per során bizonyítsuk be, hogy: 1/ A füstgáz-elszíneződés sokkoló hatása előre nem látható következményekkel járó, egészségkárosító hatású volt. 2./ A rendellenes működésre utaló füstgáz jelensége ártott a város környezeti megítélésének. 3./ A rendellenes működésre utaló füstgáz jelensége széles körben növeli a környezeti kockázatoktól való félelmet, és ezzel csökkenti a város lakosságmegtartó erejét. 4./ Városunkban a lakosság körében egyre növekszik a környezeti kockázatokkal szembeni bizalmatlanság és félelem. Emiatt egyre nehezebbé válik a környezeti kockázatokat korrekten kezelő gazdasági társaságok letelepítése is.

   A polgármester azt javasolta: a perben olyan kártérítést követeljen a város, amelyet az önkormányzat a környezetvédelmi beruházásokra fordítana – a felsorolt kedvezőtlen hatások ellensúlyozására.

   A képviselők a határozati javaslatot elfogadták, megbízták a polgármestert és a jogi bizottság vezetőjét – dr. Bartalos Józsefet – az Onyx Magyarország Kft-vel szembeni, nem anyagi jellegű kár megtérítésére irányuló per megindításával.

   Itt tartunk most. A per kezdeményezése (függetlenül az eljárás végeredményétől) elvi jelentőségű lépés a várostól. Remélhetőleg azt jelzi, hogy a jövőben aktívabb és szigorúbb környezetvédelmi politikát fog folytatni az önkormányzat.

   Talán még a környezetvédelmi bizottságot is visszaállítja.

Nádor Tamás

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alábbi cikk archív, 2003 júliusában készült, az első égetős lilafüstölés győri környezetvédelmi felügyelőségi ügylezásárása után:

ARCHÍV CIKK – 2003. JÚLIUS

Nem ismerte el felelősségét az égetős lila füstölés okozója

 

Lezárta a környezetvédelmi felügyelőség az égető lila füstölésével (2003. május) kapcsolatos vizsgálatot. Az Onyx Kft. arra hivatkozik, az egyik beszállítója nem jelezte neki, hogy nagyobb mennyiségű jódot csomagolt az égetendő tételek egyikébe. A beszállító azonban nem ismerte el a mulasztást, a hatóság pedig – a levél tanúsága szerint –, nem érdeklődte meg, hogy a vétkesnek kikiáltott, miért tagad oly megátalkodottan.

 

Június 26-án lezárta azt a vizsgálatot az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Éduköfe), amit a május 27-ei égetős lila füst miatt indított. A környezetvédelmi hatóság emberei a helyszínen tájékozódtak, majd a rendellenesség okának kiderítésére kötelezték az Onyx Kft-t. A vizsgálat eredményéről tájékoztatást kért a felügyelőségtől a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület is. Gerencsér Tivadar, az Éduköfe igazgatója a DKE-nek címzett levelében azt írta:

   „Az ONYX Kf a vizsgálati jelentést elkészítette, azt elfogadtuk és felhívással éltünk az ilyen események megelőzése érdekében. A vizsgálati eljárás megállapította‚ hogy vélhetően jódtartalmú gyógyászati hulladék okozta a füstgáz lila elszíneződését, ugyanakkor a beszállító nem ismerte el‚ hogy nagyobb mennyiségű‚ elkülönítetten beszállítandó jódtartalmú hulladékot szállított.

   A Felügyelőség véleménye szerint a salétromsók / különösen a gyógyszergyári telepekről származó anyagok, gyakran tartalmaznak jódtartalmú vegyületeket, különösen nátriumjodátot. Amennyiben ilyen sóhulladék kerül az égetőbe – származása pl. a tartósítóipar – akkor a jodát és a forgókemencében jelenlevő kéndioxid reakciójából a szulfátok mellett jód képződik. Tekintettel a jód vízben való kismértékű oldódására – a nedves gázmosás ellenére – az jellegzetes lila színnel kibocsátásra kerül.

   A jód, oxidálószer lévén befolyásolhatja a katalitikus dioxinmentesítő működését. A vizsgálati jelentés szerint a Kft. a beszállítói szerződések felülvizsgálatát tervezi. A felhívásunk arra irányult ‚ hogy javasoltuk a felülvizsgálat kiterjesztését a sótartalmú anyagok beszállítóira is. A piros-rózsaszín-lila füst kibocsátásával kapcsolatos vizsgálatunkat lezártnak tekintjük.”

   A felügyelőség leveléhez mellékelte a felügyelőség Lágler Katalin, az égetőmű igazgatójának beszámolóját is. Ebben a következőket olvashatjuk: „A jódtartalmú hulladékot… csak elkülönítve szabad beszállítani. Az Égetőműnek így van lehetősége arra, hogy a jódtartalmú hulladékot a technológiai menünek megfelelő kis koncentrációban keverje az égetendő hulladékáramba. A vizsgált esetben a hulladék beszállítója a fentieknek nem tett eleget, de az elkövetett mulasztást nem ismerte el. Ezért fordulhatott elő, hogy az égetendő hulladékba az előírtnál nagyobb mennyiségű jód keveredett, ami a füstgáz elszíneződését okozta.”

   Felmerül azonban a kérdés, a felügyelőség, miért nem járt annak utána, hogy a beszállító mi okból nem ismerte el a felelősségét?

N. T.

 

 

 

 

 

• Előző
• Következő