Lakossági fórum, 2015-05-20, a téma: képes-e a dorogi veszélyeshulladék-égető biztonságosan ártalmatlanítani a BVM-es anyagokat?
- Részletek
- Szülőkategória: Üzemek
- Kategória: Hulladékégető
- Megjelent: 2015. június 02.
- Találatok: 101453
Lakossági fórumot tartott 2015-05-20-án a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület a dorogi József Attila Művelődési Házban. A történések átalakították a tematikát. A fórumot már jóval azelőtt meghirdettük, hogy a Budapesti Vegyi Művek hulladékának (első 991 hordó) dorogi égetése napirendre került volna (lásd Zöld Sorok 2015 02-03. szám címoldal – www.dke.hu/index.php/zold-sorok-lapszamai). A fórumon azonban mégis ez lett az egyetlen téma, tekintettel arra, hogy az égető vezetősége eleget tett meghívásunknak, és eljött a 05-20-ai fórumra.
A fórumon sok kardinális kérdésről eset szó, pl. a dioxinok (rákkeltő, szuperveszélyes anyag) égetéskor való termelődését firtató kérdésre az égető ügyvezetője így válaszolt: „A magas égetési hőfokon a dioxinok is tökéletesen elbomlanak. Viszont: ennek ellenére, a füstgáztisztítás folyamán, bizonyos hőmérsékleten, 300 fok körül, képesek újra- kombinálódni. Ezért kell működtetni a dioxint megkötni képes katalizátort…” – Mondhatunk-e akkor olyasmit, hogy ma már viszont egy szem dioxin nem jön ki az égetőből? – kérdezte Mohos Nádor Tamás (MNT), a DKE munkatársa, a fórum szervezője… Válasz a cikkben :)
CIKK-EGYEZTETÉSI INTERMEZZO: 2015-05-28-a és 06-02 között háromszor kértem a hulladékégetőt arra, hogy nézzék át jelen cikket, nincs-e benne szakmai jellegű pontatlanság. Ez gesztus és korrektség volt a részünkről, fórum esetében ugyanis ez sajtójogilag nem kötelező. Eredmény: ugyanaz játszódott le, mint a meghívó esetében, válaszra se méltattak. Ezt nyilván tiszteletlenségként éltük meg, azon kívül, hogy értelmetlenség. (De ez már a fórum utáni történet, most maradjunk 05-20-ánál.)
Nem mintha nagy tülekedés lett volna a lakossági fórumon, összesen 11-en voltunk, a 3 égetős vezetővel, a kesztölci polgármesterrel, dr. Dávid Annával, és a szervező MNT-vel együtt.
Más kérdés, hogy ez tán most így volt pont jól. Szűk körben ugyanis nagyon szakmaira tudtuk venni a figurát, frankón át tudtuk beszélni azokat a kérdéseket, amelyek a BVM-es hulladék dorogi égetésével kapcsolatosak. Jók voltak a kérdések, jól tudtunk koncentrálni arra, hogy azt beszéljük meg, amit kell.
A veszélyeshulladék-égető ügyvezetője (Lágler Katalin), környezetvédelmi vezetője (Pintér Gábor), helyt állt a kérdések-vártáján, nem passzoltak egy kérdést sem, és mellébeszélést sem orrontottunk. (Na, vágjunk akkor bele a fórum-sztoriba.)
Mit tudtunk május 20-ig
Először MNT ismertette: így 2015-05-20-án, mit tudhatunk a BVM-es veszélyes hulladék dorogi égetéséről.
Most 991 hordót égetnek el Dorogon. A maradék 9000 hordóra közbeszerzést írnak ki (mára – 2015-05-28 – kiderült, ez mégsem így lesz, meghívásos pályázattal gyorsítják föl az ártalmatlanítási ügymenetet; álláspontom – MNT – szerint így az első számú esélyessé a dorogi égető lépett elő).
A 991 hordó (mára megtudtuk, 1004 db volt, és 110 tonna) úgy 130-140 tonnányi anyagot jelent, mondta el MNT, amely égetése az ő számításai szerint kb. június végére lezajlik.
AMIKOR KITUDÓDOTT, A DOROGI ÉGETŐBE KERÜLNEK A BVM-ES HORDÓK, AZAZ KIROBBANT AZ ÜGY, DOROGIAK EZREI PRÓBÁLTAK TÁJÉKOZÓDNI A TV-S, RÁDIÓS HALLOMÁSOK, INTERNETES ÍRÁSOK SEGÍTSÉGÉVEL.
Mi mint DKE, próbáltuk a dorogiak szemszögéből rendezni az információkat a DKE honlapján, Facebook oldalán. Amit megtudtunk, és megértettünk, ezeken a csatornákon publikáltuk.
Polgármesteri közlemények
Ennek lényege az volt: az Illatos úti hulladék veszélyességét tekintve nem különbözik az Égetőben folyamatosan ártalmatlanításra
kerülő vegyületektől; az Égető rendelkezik e hulladék ártalmatlanítására alkalmas technológiával; e hulladék ártalmatlanítása nem jelent a korábbiaknál nagyobb környezeti kockázatot.
Egy ideig azt csiripelték a verebek, a polgármester úr szervez majd egy lakossági fórumot (pl. olyan alapon, hogy a nevezetes garéi hulladékégetés idején is volt polgármesteres/égetős/zöldhatóságos lakossági fórum). Május 5-én beszéltünk a polgármester úrral, rákérdeztünk arra, tart-e esetleg lakossági fórumot. A polgármester úr elmondta, más módon fogja tájékoztatni a lakosságot.
A POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY végül május 22-27 közötti időszakban jutott el a dorogiakhoz. (Ez már a fórum után pár nappal történt – azóta a zöldhatósági nyilatkozatot tartalmazó anyag el is érhető a DKE honlapján – www.bit.ly/bvm-pm-i-kulonszam).
Mindeközben persze megjelentek jobb/rosszabb sajtóanyagok a témáról, ami leginkább átment, az a polgármester úr szilvaaszalós hasonlata volt, amennyiben elmondta a kemma.hu-nak, hogy eddig is tudták a dorogiak, hogy nem szilvát aszalnak az égetőben, hanem veszélyes hulladékokat égetnek, és ez a hulladék is az, amit az égető képes biztonságosan ártalmatlanítani.
A kérdés: képes-e az égető biztonságosan ártalmatlanítani a BVM-es anyagokat?
05-12-én megkereste az égetőt és a Pest Megyei Kormányhivatalt, hogy és hol áll a BVM-es hulladékok égetése. Az égetőtől akkor azt az információt kapta, 250 hordó jött 05-12-ig Dorogra, s ennek nagy részét már el is égették. Ha ez így van, vajon helyes-e az a kalkuláció, hogy ezt a 991 BVM-es hordót záros határidőn belül elégetik?
Hozzátette: mint apának és dorogi lakosnak, véleménye szerint e fórumon elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, KÉPES-E AZ ÉGETŐMŰ BIZTONSÁGOS MÓDON ÁRTALMATLANÍTANI A BVM-ES VESZÉLYES ANYAGOKAT? Eztán MNT letette a lantot, s kérte a jelenlévőket, kérdezzenek az égetőmű képviselőitől.
Hordó-bevizsgálás, 3-féle anyag, 350 hordó 05-20-ig
Minden beérkező hordó tartalmát bevizsgálja a laboratóriumuk. Ez nem csak ezeknél a hulladékoknál történik meg, a bárhonnan máshonnan érkezőknél is.
Ők is azt a HÁROMFÉLE ANYAG-TÍPUST AZONOSÍTOTTÁK a hordókban, amelyekről a hírek szóltak. Az egyik ezek közül az ún. DNBS, dinitro-benzoesav volt, amelynek jellemzője a klórtartalom, átlagban 8 %-ot mértek belőle.
A másik hordókban lévő anyagfajta – ebből az előbbinél kisebb mennyiség érkezett – az ABTF volt, amino-benzo-trifluorid, ebben inkább a fluortartalom dominál, átlagosan 12 %-os fluortartalmat mértek ezeknél.
A harmadik féle hulladék a PDA, prodiamine, a növényvédőszer-gyártás terméke. (MNT megjegyzés: ez gyomirtó.) Ebből még hozzájuk nem érkezett e pillanatig, csak a helyszínen a kollégáik azonosították.
Alkalmas-e a technológia, bomlási hőmérséklet
Pintér Gábor. – Igen a válasz, ezek szerves hulladékok, amelyek termikus, égetéses úton tökéletesen ártalmatlaníthatók.
– A bomlási hőmérséklet kérdése is felvetődött – mondta a környezetvédelmi vezető. – Ez szakmailag azért egy bonyolultabb kérdés, mert erre laboratóriumi körülmények között mért értékeket szokás megadni. Így én is ezekről számolhatok be.
Annyit tudnak, mondta, hogy laboratóriumi körülmények között kemencében megvizsgálták ezeket, egy időre betették 600 fokra, megmérték, mekkora anyagmennyiség marad eztán belőlük. Azt találták, az izzítás után, kevesebb, mint 2 %-a marad meg az egész anyagnak. Az is főleg a hordók vastartalma, ami 1100-1200 fokon – ami az ő kemencéjükben a szokásos hőmérséklet –, nem ég el maradéktalanul. De az összes szervesanyag-tartalom megsemmisül az égetési procedúra során.
– Az ütemterv, amit Tamás felvetett – tette hozzá –, reális (MNT számolása szerint kb. június végére elég a 991 hordó).
Beszámolt arról, 05. 07-én a környezetvédelmi felügyelőség helyszíni ellenőrzést tartott náluk, ellenőrizte az anyagok
átvételét, tárolását, megsemmisítését. Ez alkalommal is elmondták, jelenleg óránként egy BVM-es hordót égetnek el, ez az
ártalmatlanítás üteme.
Ezzel az ütemezéssel probléma nem adódott. Folyamatosan mérik a kibocsátási értékeket, amelyek megfelelnek a határértékeknek. A felügyelőség kérésére ezeket az értékeket a zöldhatóság felé most naponta jelentik, eddig semmilyen gondot nem tapasztaltak.
Megjegyezte: kifejezetten ki tudják jelenteni, hogy ez az anyag nem tér el azoktól az anyagoktól, amelyeket eddig is kezeltek az elmúlt évek során. Az égetőnek semmiféle problémát nem jelent ezeknek az anyagoknak a biztonságos, üzemszerű ártalmatlanítása.
Tűztér-kombinációs kérdés
során egy halom olyan anyag keletkezik, amelyekre se mérési, se szűrési lehetőség nincsen. Ez így van, és ezzel együtt kell élnünk?
– Hét komponenst mérünk folyamatosan, azokban jelen vannak a szénhidrogének is, amelyek pl. e szerves hulladékoknak a fő komponensei.
– Ha például megtörténne az, ami nem történhet meg, hogy mondjuk, 90 fok lenne a tűztérben, azaz ami bement, az égetetlenül továbbhaladt a rendszeren, akkor az elégetetlen szénhidrogéneket a jelzőrendszer határérték-túllépésként regisztrálná.
DIOXINOK: lebomlás, rekombináció, katalizátor
Viszont: ennek ellenére, a füstgáztisztítás folyamán, bizonyos hőmérsékleten, 300 fok körül, képesek rekombinálódni. Ezért kell működtetni a dioxint megkötni képes katalizátort (2001-ről van ilyen az égetőben – MNT), ami egyrészt, megköti a dioxin-molekulákat, másrészt, véglegesen lebontja azokat (ún. katalitikus módon).
A határérték 0,1 ng/m3 {MNT megjegyzés: 1 gramm = 1 000 000 000 nanogramm}, egy nanogramm 10-9-ediken gramm
. Ez egy irdatlan kis mennyiség, ezért is volt gond a mérésével.
Ez a határérték, és ehhez képest bocsátjuk ki mi ennek egy töredékét. Egy labor, határérték-mérésnél azt tudja megállapítani, ez alatt/fölött van-e a mért érték.
Nem akarok most túl mélyen belemenni a dologba, mert akkor órákig ülhetnénk itt. De ha egy sima – pl. vegyes tüzeléssel fűtő – családi ház kéményének dioxin-kibocsátását mérnénk meg, azt találnánk, hogy ennek az egy kéménynek sokkal nagyobb a dioxin-kibocsátása, mint az égetőműnek.
Közbeszerzés, keretszerződés, 40 hordó/fuvar
Garéi hulladék-égetés, technológiai alkalmasság
Nem műszaki oka volt tehát ennek. Ami hozzánk tud jönni, az szerves anyag, és az 1100 fokon elég, bármi legyen is az. Mi szerves anyagokat égetünk, szervetlenek anyagokat pedig nem.
Rekultivált lerakó
Kibocsátás-mérési technológia
(MNT: erről bővebben olvashatnak e korábbi cikkünkben olvasóink: www.bit.ly/dorogi-vh-egeto-mukodese-150223)
Jó kérdés, hogy a vizsgált – mérni előírt – komponenseken kívül, mi mindent lehet/lehetne még pluszban vizsgálni/találni a füstgázban. Erre az a válasz: a füstgázban rendkívül sokféle anyag jelenlétét, koncentrációját lehetne mérni/vizsgálni. Nekünk a kibocsátott környezetterhelő anyagok közül, azok koncentrációját kell mérni a füstgázban, amelyek a ránk, mint hulladékégetőre vonatkozó jogszabályban elő vannak írva.
Pollen-ügy – vizsgálta az égető is
feltevésre, hogy ez valamilyen égetős kibocsátás.
Lágler Katalin elmondta, hogy látott egy TV-s riportot erről, amelyben az újságíró elvitte ezt a sárga port elemeztetni az ELTE mikrobiológia laboratóriumába. Ahol megállapították, hogy ez 95 %-ban virágpor, 5 %-ban pedig ásványi anyagok alkotják. Kérdezte a riporter, mik ezek az ásványi anyagok, amire a labor válasza az volt, hogy ezt akkor tudnák megmondani, ha célzottan megnéznék, ilyen és ilyen fajta ásványok vannak-e ebben a mintában.
Mérések kérdései
– Ha keresem, valamiben van-e pl. metán, akkor vagy megtalálom a mintában, vagy nem. De nincs olyan univerzális módszer, hogy valamit beteszek egy gépbe, az pedig kilistázza, hogy mondjuk, 205 féle anyag van a mintában. Ráadásul, koncentrációtól is függ a dolog, egyes anyagfajtákat bizonyos koncentrációban lehet csak kimutatni.
„Ez hét komponens: nitrogén-oxidok (NOx), kéndioxid (SO2), sósav (HCL), szén-monoxid (CO), hidrogén-fluorid (HF), por, szén-hidrogének (CHx). Ezeket az összetevőket percenként mérik, majd ezekből (jogszabályi előírás szerint) félórás, órás, és napi átlagokat kell képezni – és ezeknek kell megfelelniük az előírt határértékeknek.”
De mindennek a fordítottja is igaz: amikor ezek az értékek megfelelőek, az azt mutatja, hogy jó minőségű az égetés.
– Az emissziós mérésnél előfordul a rajtaütésszerű érkezés, de azt hozzá kell tenni, ez esetben is jó pár óra eltelik a mérőberendezések felszerelésével.
– Ez ellenőrzés ügyileg azért nem nagy gond, mert az égetőmű technológiája olyan, hogy annak vizsgálata esetében nem probléma néhány óra ide vagy oda. Azt akarom ezzel mondani, nincs az égetőben olyan gomb, amit, ha megnyomok, akkor bármilyen folyamat egyik pillanatról a másikra leáll, vagy teljesen más lesz.
BVM hulladék/garéi hulladék – hasonlóak?
– Ezt mésztejjel kell semlegesíteni, így tisztítjuk a füstgázt. Halogén nagyon sokfajta hulladékban van.
Miért jött el az égető a fórumra?
– Az egy dolog ugyanis, hogy mi elmondjuk, mit tudunk, mit csinálunk, szerintünk hogyan állnak ezek a dolgok, de azt gondolom, az a hatóság feladata, hogy elmondja a lakosságnak, ez a mű alkalmas-e pl. ennek a hulladéknak az ártalmatlanítására.
Plazmaégetős kérdés
Mohos Nádor Tamás
1 A GARÉI HULLADÉKOKRÓL… (A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununszeptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző.)
A Budapesti Vegyiművek gyárában a növényvédőszerek előállítása során hulladékként az üstmaradványban klórbenzol származékok keletkeztek. A vegyipari hulladék klórtartalma közel 60%. A gyártás első éveiben a hulladék kezelése minden egyes környezetvédelmi szempontrendszernek gyökeresen ellentmondott. A kezelés egyszerűen a nem látható helyre történő lerakást jelentette. A vegyi hulladékot egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, de ezt az akkori gyárigazgató leállítatta. Ezután a gyár Hidason lévő tározójába került a veszélyes anyag, de a talaj-, talajvíz-szennyezés miatti lakossági tiltakozás hatására a hulladék lerakására másik telephelyet kerestek.
Így került képbe az eredetileg bőrhulladékok tárolására, lerakására kialakított garéi lerakó. A BVM 1979-ben megvásárolta a lerakó harmadát és megkezdődött a hulladék szállítása a területre.
A BVM 1987-ig kb. 16.000 tonna veszélyes vegyipari hulladékot szállított a helyszínre. A zömében klórozott benzolszármazékot és xilolt tartalmazó hulladék kb. 62.300 db 200 literes fémhordókban került lerakásra. A BVM nem kérte a falu beleegyezését a lerakáshoz és a lakosság csak 10 év elteltével szembesült erről a tényről.
A garéi hulladék 60 %-a TCB (tetra-klór-benzol). A tetra klór benzol poli-klórozott aromás vegyület. 3 izomerje létezik az 1,2,3,4-TCB, az 1,2,3,5-TCB valamint az 1,2,4,5-TCB. Az anyagerősen mérgező, rákkeltő, magzatkárosító és genetikai elváltozást idéz elő.