HULLADÉKÉGETŐ – MENNYI? 30? MI 30? MI MENNYI? – mit és mennyit kell tudnia az égetőnek a bejövő hulladékokról a jó égetéshez?
- Részletek
- Szülőkategória: Üzemek
- Kategória: Hulladékégető
- Megjelent: 2015. október 27.
- Találatok: 9225
Rég fel akartunk már dolgozni egy érdekes, de bonyolult égetős témát. Azt, mit, mennyire kell tudnia az égetőnek a bejövő hulladékokról, hogy azokat szakszerűen el tudja égetni. 2015-07-20-án 12-en látogattunk el a Dorogi Veszélyeshulladék Égetőbe (Sarpi Magyarország Kft.). Két órát voltunk ott, másfél óra volt az eszmecsere, fél óra az üzemlátogatás. Az égető ügyvezető igazgatóján, Lágler Katalinon kívül, Pintér Gábor környezetvédelmi munkatárs és Harazin János laborvezető adott választ kérdéseinkre.
Három témáról beszélgettünk. EGYIK (ezt egy másik cikkben írtuk meg): vízvédelem/vízkezelés + a 2004-es Duna-szennyezési eset tanulságai (+ a hasonló balesetek kivédése érdekében megvalósított beruházások). MÁSIK: az égetési menü kialakításának kérdései – mit, mennyit kell, lehet tudni ahhoz, hogy jó égetési menüt állítsanak össze (a lehető legkevesebb környezetterheléssel járó égetéshez). HARMADIK: BVM-es (BVM = Budapest Vegyiművek) hulladék égetésének tapasztalatai + szerepvállalás a maradék BVM-es hulladék égetésében. Az üzemlátogatást két cikkben dolgoztuk fel. Ez itt a 2-3. témáról szól.
A 2015 július 20-ai üzemlátogatást megelőzően, februárban jártunk az égetőben.
Akkor, ahogy mondjuk, egy iskolai tanteremben szokás, a padok egymás mögött álltak, kilátással az előtted ülő hátára. Most más volt a helyzet: az – amúgy trapéz alakú – asztalok úgy voltak egymás mellé állítva, hogy egy kört formázzanak. Aki valamit is ad a metafizikára/szervezet-lélektanra, tudja, ez a bizalomépülés jele.
(Más kérdés, hogy igazándiból nem – is – tudjuk, a köralakba rendezett padok az egyesületi látogatásnak szóltak-e, vagy egy előző alkalomról maradtak úgy. Nem kérdeztünk rá, és a cikkfináléig már nem is fogunk. Majd legközelebbre kiderül – reméljük, ez marad a legizgibb kérdés a következő látogatásig égető-ügyben).
A „MENNYI? 30? MI 30? MI MENNYI?” KÉRDÉSE
Rég fel akartunk már dolgozni egy érdekes, de bonyolult égetős témát. Azt, tk. mit, mennyire kell tudnia az égetőnek a bejövő hulladékokról, hogy azokat szakszerűen el tudja égetni.
Itt aztán abszolút felmerül a „Mennyi? 30? Mi 30? Mi mennyi?” kérdése. Bármily furcsának hallatszik is,
logikus: ezer és egy okból, nem ismerheti az égetőmű „atomi szinten” azt a hulladékot, amit eléget. Ha röviden szeretnénk megmagyarázni, vajon miért, azt mondhatnánk, mert nem a megismerés, hanem az elégetés a célja. Ehhez viszont elég ismernie a beérkező/égetendő hulladékok bizonyos tulajdonságait, azokat, amelyek neki a „jó égetéshez” szükségesek.
Mielőtt ellátogatunk egy-egy nagyüzembe, mindig szoktunk témajavaslatot tenni, kérdéseket küldeni, hogy az adott vállalat lássa, mi érdekel minket. Így tudnak felkészülni a látogatásra, elhívni a beszélgetésre a cégen belül leginkább hozzáértő szakembert, stb.
A 07-20-ai látogatás előtt erre a témára vonatkozóan azt kértük az égetőtől, magyarázza el nekünk: nekik, mit, mennyit kell tudni az égetendő hulladékokról ahhoz, hogy jó égetési menüt állítsanak össze, a lehető legkevesebb környezetterheléssel járó égetéshez. Feltettük, hogy nem lehet szükség és lehetőség arra, hogy a beszállított veszélyes hulladékok „minden atomját” meglaborozza az égetőmű – és kértük, magyarázzák el nekünk azt a folyamatot, amelynek végeredménye a beszállított hulladékok jó, szakszerű égetése.
NEM LEHET/KELL MINDENT MEGLABOROZNI?
A 07-20-ai eszmecserén, miután végeztünk a vízvédelem etappal, e kérdéseket tettük fel a témával kapcsolatban. Mohos Nádor Tamás (MNT) projektvezető úgy fogalmazott: laikusként „a nagyközönség” nyilván azt „várja el” az égetőműtől, hogy mindenegyes égetésre váró hulladék mindenegyes atomját külön ismerje, labor által, de éppen hogy nem homályosan.
– Milyen mélységekig kell tudnia az égetőnek, mit égetnek el, mi fontos e szempontból, pl. a szervesanyag-tartalom? – kérdezte MNT. – Nyilvánvalónak tűnik, hogy nem tudnak mindent meglaborozni, ugyanakkor a kibocsátási paraméterek azt tükrözik, hogy a határértékeket betartva folyik az égetés, mit kell tudni a hulladékokról Önöknek ahhoz, hogy jól el tudják őket égetni?
– Azt már tudjuk, a hulladékot átadónak nyilatkoznia kell arról, milyen hulladékot ad át, de abban is biztosak vagyunk, ez nem mindenkor szentírás, s nem feltétlenül tükrözi az égetésre átadott hulladék teljesen pontos összetételét. Világos az is, hogy nem lehet minden beszállított anyagot tételesen, hordónként/literenként meglaborozni, megvizsgálni. Ugyanakkor, tudjuk azt is, hogy amikor pl. a különféle folyékony hulladékok bekerülnek a nagy tárolótartályokba, ott kialakul egy keverék, és majd az kerül égetésre. Hogy is van ez?
A lényeg: az égetési szempontból fontos paraméterek
Lágler Katalin (LK) ügyvezető igazgató: – Nagyon leegyszerűsítve: mi nem gyógyszergyár vagyunk, akiknek nagyon fontos, hogy mikrogrammra pontosan tudják, mik az összetevői azoknak az anyagoknak, amelyekkel dolgoznak. A mi esetünkben az a lényeges, hogy tudjuk, a beszállított hulladék a mi égetési technológiánk szempontjából milyen komponensekből áll. E tudás első lépése az, hogy a hulladékot beszállító ismerteti velünk a beszállított hulladékot, amennyiben megadja annak az ún. EWC (hulladék azonosító) kódját.
– A beszállító ad mintát, azt mi elemezzük, erről majd a laborvezető bővebben ad tájékoztatást. Megröntgenezhetnénk, azaz teljes analízis alá vehetnénk pl. minden beszállított hordót, a szempontból, hogy pontosan miből mennyi van benne, de ennek a mi technológiánk (égetés) szempontjából nincs értelme.
– Mondok egy példát: számunkra nem lényeges, hogy egy oldószeres hordóban, pl. hány százalék xilol, etanol, metanol van – ennek kiderítése értelmetlen, hiszen elégetjük.
– A mi technológiánk szempontjából csomó minden érdekes, más dolgok meg nem azok. Pazarló dolog lenne drága analíziseket végezni, pl. arra vonatkozóan, hány százalék etanol, metanol van egy elegyben.
– Ugyanakkor, az viszont nagyon fontos nekünk, hogy a hulladéknak pontosan mekkora a halogén-, nehézfém-, szervesanyag-tartalma, mekkora a fűtőértéke, és még jó pár dolog, anyagfajtától függően – ezekre vizsgálunk be egy-egy adott szállítmányt.
Pintér Gábor (PG) hozzátette: tudni kell, a saját szempontjaikra tekintettel a laboratórium egy elég részletes vizsgálatot hajt végre minden beszállításkor. Különösen fontos ez például abban az esetben, ha olyan folyékony hulladékot – pl. oldószereket – hoznak be, amely aztán a tartálypark egyik tartályába kerül.
LÁSSUNK EGY KONKRÉT PÉLDÁT…
A projektvezető javasolta, egy konkrét példán keresztül – mondjuk, egy oldószeres szállítmányt alapul véve – mondják el az égető munkatársai, milyen vizsgálatok történnek egy-egy beszállítás kapcsán.
Harazin János (HJ), az égetőmű laboratóriumának vezetője:
– Bejön a szállítmány, mérlegeljük, leadminisztráljuk, majd a tartályautót a megfelelő ürítési helyre küldjük, itt fontos az, hogy a hulladékszállítási-lapon milyen információ van a hulladékról. Mivel ez egy oldószeres beszállítás, a tartályparkba szándékozunk lefejteni. A tartályautó odaáll tartályparkban a lefejtő zsomphoz, itt rácsatlakozunk, és mintát veszünk a tartályautóból. A mintavétel után a mintát vevő kolléga bejön a laboratóriumba, behozza a mintát.
– A laboratóriumban egy röntgen készülék segítségével, meghatározzuk a halogén-, nehézfém-tartalmat, ez az első mérés. A halogéntartalom-mérés azért fontos, mert az égés során a halogéntartalom hidrogén-halogenidként felszabadul, és pl. sósav lesz belőle, és amikor a rendszerben továbbmegy, ehhez meszet kell adagolni, hogy ezt közömbösítse. A másik, hogy a sósavnak korrozív hatása is van – mert a rendszer vasból/acélból van –, emiatt ismerni kell a halogenidek mennyiségét.
– Miután megvan az összetétel: megvizsgáljuk az égéshőjét az oldószernek, ha pl. magas az égéshő, kevesebb gáz támasztó tüzelés kell.
– Ezek a legfontosabb paraméterek, eztán következnek a tárolás szempontjából fontos vizsgálatok, pl. az összeférhetőség, pH-tartalom. A pH-tartalom megállapítása azért fontos, mert ha az anyag savas kémhatású, korrodálja a tartályokat, azt pedig nem szeretjük, nem fejtjük bele a tartályba, külön kezeljük.
– Nagyon fontos az összeférhetőség is. A laboratóriumban megnézzük, a beszállított folyékony hulladék, összetétele folytán összefér-e az adott tartály tartálymintájával (mindegyik tartálynak van egy adott tartálymintája a laboratóriumban). Ha a laboratóriumi vizsgálat során azt találjuk, hogy a kétféle minta (a tartályban már meglévő elegyet reprezentáló, illetve az ahhoz hozzáadni szándékozott) nem lép egymással reakcióba (pl. csapadék-kiválás, fázis-leválás, gázfejlődés stb.), akkor mehet a tartályba be a hulladék. Ez 1-2 perc alatt kiderül. Ha viszont, olyan jelenség játszódik le, ami az összeférhetetlenségre utal, nem kerülhet a tartályba az adott hulladék.
ÜZEMLÁTOGATÓ-TÁRSAK KÉRDÉSEI
Barkóczi Anett, oroszlányi látogatótársunk azt kérdezte, van-e olyan kötelezettsége az égetőnek, hogy ha behoznak egy hulladékot, s azt mégsem égetik el (pl. nem vállalják, nem egyeznek meg árban), akkor annak a hulladéknak a sorsát figyelemmel kíséri-e valaki…
Lágler Katalin elmondta, a hulladéktermelőnek kell igazolnia, a nála keletkezett hulladékot, hol ártalmatlanította. Ők ilyenkor annyit tesznek, hogy feltünteti a szállítási jegyen, nem vették át a hulladékot.
Kamionok és fogorvosok
MNT azt kérdezte, mekkorák a legkisebb vagy legnagyobb beérkező hulladék-adagok.
Pintér Gábor leszögezte, 40 tonnáig lehet közúton szállítani, ez egy 20 m3 rakterű tartályautó a valóságban.
Harazin János elmondta, jellemzően a fogorvosok azok, akik a legkisebb adagokat hozzák be, ugyanis az ő hulladékuk veszélyesnek minősül, így veszélyeshulladék-ártalmatlanítóba kell leadniuk. Ez akár lehet egy kétkilós csomag is, és évi szinten nem szokta a 20 kg-ot meghaladni.
TARTÁLYPARK KÁRMENTŐJE VS. CSAPADÉK
Csaszny Márton (XX. kerületi városatya, Magyar Környezetvédelmi Egyesület tagja, a BVM-ügy ismerője, vegyészmérnök) kérdése az volt, mekkora a tartálypark kármentője, és mi az útja az ebbe belehulló csapadéknak.
Pintér Gábor elmondta, a kármentő nagyobb, az adott területen összesen tárolható hulladék mennyisége, ezért, ha az összes tartály egyszerre kilyukad, azok tartalmát mind be tudja fogadni. Természetesen, ha esik az eső, az beleesik a kármentőbe. Ennek eltávolítására saját – felügyelőség által jóváhagyott – protokolljuk van: a csapadékot kiszivattyúzzák, mintát vesz belőle a laboratóriumuk (annak ellenére, hogy tudják, nem szennyezett), és amikor ez a mérési eredmény rendelkezésre áll, átszivattyúzzuk a szennyvízmedencéjükbe.
INFORMÁCIÓ-TARTALOM: KINEK, MI FONTOS
MNT kérdése az volt: ha röviden akarnánk megfogalmazni, a beszállított hulladékokról mennyit lehet tudni, hogy azok micsodák: ezt teljesen pontosan lehet tudni, vagy azért csak 50, 60, 70, 80, 90 %-ig pontosan?
Lágler Katalin úgy fogalmazott, minden információ minősége, milyensége, attól függ, kinek a számára mit jelent a konkrétan kért információ. Ha a kérdező megmondja, mi a 100 % pontosság az ő számára a hulladékokkal kapcsolatosan, megmondják, ahhoz képest, mennyit tudnak.
Hozzátette: ami a hulladékok elégetéséhez szükséges információ az ő égetési technológiájukhoz, azt ők mind beszerzik az adott hulladékkal kapcsolatban, mert csak így lehetséges a biztonságos, jó égetés, ami egyúttal minden adott határértéknek képes megfelelni. Például egy alkoholos elegynél nekik, égetési szempontból, nem feltétlenül számít, hogy miféle alkoholokból áll konkrétan a hulladék, ugyanakkor másvalakinek lehet, hogy fontos ez az információ.
MI FONTOS AZ ÉGETŐNEK A BESZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK ÖSSZETÉTELÉRE NÉZVÉST?
MNT – Meg tudnánk esetleg röviden, összefoglalóan fogalmazni azt: az égetőnek mi fontos a beszállított hulladékok milyenségét, minőségét, összetételét tekintve?
Pintér Gábor: – Jogszabály írja elő az engedélyünkben, hogy a hulladék-átvételi kritériumok mik, ezek minden esetben mérésre kerülnek. Minden beszállításból mérünk, olyan beszállítás nincs, amit nem ismerünk.
– Annyira ismerjük a beszállított hulladékokat, amennyire a jogszabály megköveteli, illetve ez a legtöbbször nekünk nem elég, azaz az előírtakon túl plusz méréseket is végzünk, ami nekünk a biztonságos és környezetkímélő módon történő kezeléshez szükséges. Nincsen fekete folt a rendszerben.
– Mondok egy példát. Ha például alkoholt, xilolt vagy éppen etil-benzolt szállítanak be hozzánk, nekünk például fontos paraméter, hogy a konkrétan beszállított hulladéknak, vagy hulladék-keveréknek, mennyi az égéshője. Ezt megmérjük, hogy megtudjuk, mennyi gázt kell hozzáadnunk, hogy a forgókemence hőmérsékletét optimális szinten tartsuk.
– De nincs szükségünk pl. olyan információra, hogy az egyes oldószerfajták aromásak, vagy alifásak… pontosan mifélék, milyen arányban stb. Abból indulunk ki, hogy a szerves anyagok nem bírják az 1100-1200 fokot, azaz minden el fog égni.
– Mivel a megsemmisítés a cél, annak van jelentősége, a hulladék saját belső energiája mekkora, ami alapján tudunk kalkulálni a jó égéshez jó égetési menüt, stb. De ha például nem a megsemmisítés lenne a célunk, hanem mondjuk az oldószerek kinyerése a beszállított elegyből, akkor nyilván nagyon fontos lenne tudnunk, a hulladékban pontosan milyen oldószerek vannak benne.
Csaszny Márton – Egy balesetnél viszont fontos lehet pl. egy hulladék oldószer-összetétele…
Harazin János – Van ilyen műszerünk a laboratóriumban, amivel tudunk oldószer-összetételt meghatározni. De rutinszerűen ezt nem csináljuk, mert az égetés szempontjából nem – ez a – fontos.
BVM-ES HULLADÉK DOROGI ÉGETÉSE
Eztán rátértünk a BVM-es hulladék dorogi égetésével kapcsolatos tapasztalatokról való kérdezősködésre.
Idemásoljuk, milyen kérdéseket küldtünk el téma-előzetesként az égetőnek. Ecce:
- Mettől meddig, mekkora mennyiség, milyen égetési tapasztalatok?
- Mire kellett ügyelni égetéskor, mi volt a koncepció ezzel kapcsolatban?
- Mennyiben módosította a BVM-es hulladék a szokásos égetési menüt, ha igen?
- Ha tanácsot kellene adni egy másik égetőnek, mit tanácsolnának e hulladék égetésével kapcsolatban?
EZER BVM-ES HORDÓT ÉGETTEL EL JÚLIUSIG
Lágler Katalin röviden ismertette az eddig történteket. Elmondta, az égetés első szakasza során ezer hordót égettek el Dorogon. A Saubermacher Kft-t jelölték ki a feladatra, a cég csomagolta át, szállította Dorogra azokat a sérült hordókat, amelyek a legrosszabb állapotban voltak, ezért leginkább veszélyeztették környezetüket a Budapesti Vegyiművek telephelyén. Mintegy 150 tonna veszélyes hulladék elégetésére került sor két hónap alatt.
– Eztán hosszú szünet volt az ügyben, meghívásos pályázatot írt ki az illetékes minisztérium – mondta el az égető igazgatója. – A pályázatra 3 céget hívtak meg (olyanokat, amelyek átcsomagoló, szállító tevékenységi körrel is rendelkeznek), ezek adtak ajánlatot, a Sarpi nem volt köztük. Végül, a győri Palota Kft nyerte el a munkát.
MENNYI BVM-ES HULLADÉKOT FOGNAK MÉG DOROGON ÁRTALMATLANÍTANI?
E helyt azt firtattuk, mi lesz vajon a dorogi égető szerepe a több mint 2000 tonna BVM-es veszélyes hulladék elégetésében. Mennyi BVM-es hulladékot fognak vajon Dorogon ártalmatlanítani. Leszerződtek-e esetleg már egy bizonyos mennyiségre, s ha igen, mennyire.
Lágler Katalin azt válaszolta, alvállalkozóként ugyanolyan keretszerződést kötöttek a Palota Kft-vel, mint bármelyik ügyfelükkel. Ami azt jelenti, hogy a szabad kapacitásuk függvényében fognak majd BVM-es égetendő anyagot fogadni.
– Nem lehet egész pontosan tudni, mennyi ártalmatlanítandó anyag van a BVM-es területen, viszont a dorogi égető ennek inkább kisebb, mint nagyobb részét fogja ártalmatlanítani – mondta az igazgatónő.
BVM-es anyag – magasabb klór- és fluor-tartalom
MNT kérdése eztán az volt, mik a tapasztalatok az eddig elégetett BVM-es hulladékkal kapcsolatban.
– Ez is egy tipikus szerves hulladék – magyarázta Lágler Katalin. – Semmilyen különösebb tulajdonsága nincs az égetőhöz általában bekerülő hulladékokhoz képest, leszámítva a magasabb klór-, illetve fluor-tartalmat. Erre kell figyelnünk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kis mennyiségekben – jellemzően óránként egy hordó ez – tudjuk beadagolni az égetőkemencébe.
„KAPACITÁS-TELÍTETTSÉG”…
– Ami egyúttal azt is jelenti, hogy pl. a dorogi égető nem is tudna elégetni ebből az anyagból, pl. fél év alatt a 2000 tonnát? – kérdezte MNT.
– Ha minden régi ügyfelünket „kidobnánk”, lehet, hogy be tudnánk vállalni ezt is, de ilyen szándékunk nincs, ami azt jelenti, hogy a sztenderd égetés mellett nyilván korlátozott mennyiséget tudunk fogadni majd – magyarázta Lágler Katalin.
– Hogy mennyit fogunk végül elégetni ebből az anyagból, leginkább a „kapacitás-telítettségtől” függ – mondta az igazgatónő. – Ha pl. egyik nagy beszállítónk azt mondja, hogy most úgy alakult a piaci helyzet, miszerint ő most nem termel olyan dolgokat, amelyeknek a hulladékai aztán nálunk jelennének meg, akkor felszabadul egy csomó kapacitásunk, és tudunk többet fogadni a BVM-es hulladékból, mint amire pl. most gondolhatunk.
– De az egyértelmű üzletpolitikailag, hogy nyilván a régi beszállítók kapnak teret először. Ha leszerződtünk volna a Palota Kft-vel egy adott mennyiségre, egy adott határidőn belül, megmondanám, de nem történt ilyen, csak keretszerződést kötöttünk.
KÜLÖN ÉRKEZTEK A HORDÓK TARTALMUKTÓL
Csaszny Márton a Saubermacher által szállított hordókkal kapcsolatban azt jegyezte meg, ő úgy látta, a cég nem igazán csomagolta át a kriminális állapotban lévő hordókat, ami szerinte esetleg veszélyt jelenthetett a közúti szállítás folyamán.
Lágler Katalin úgy fogalmazott, szerinte akkor lehetett volna probléma, ha szállításuk közben, lett volna még folyékony hulladék a rossz állapotú hordókban. Azonban a hordók tartalmát kiszivattyúzták szállítás előtt, magukat a hordókat pedig kettesével, hármasával ún. Big-Bag zsákokba tették, lefóliázták, így szerinte biztonságos volt a szállításuk.
„TERVEZNEK-E ÚJABB SALAKLERAKÓT?”
Az égető és az egyesület a ’90-es évek közepétől a 2000-res évek elejéig nem kevésszer került konfliktusba a – mára már lezárt – ún. salaklerakók miatt. E küzdelem – a mi szempontunkból – hőse Dr. Dávid Anna volt.
Neki egy nagyon fontos kérdése volt a találkozó végén.
Így hangzott: tervezi-e az égetőmű új salaklerakó létesítését Dorogon vagy annak környékén?
– Nem – felelte Lágler Katalin.
MNT, NM