Dorogi Környezetvédelmi Egyesület

Miután véget ért az általános üzembemutatós felvonás a 2016-03-21-ei üzemlátogatáson, következett a szakmainál is szakmaibb, de annál érdekesebb rész. A látogatás előtt küldtünk 14 kérdést az égetőnek, hogy ezekre szeretnénk válaszokat kapni. Azt szerettük volna ezzel elérni, hogy alapos válaszokat kapjunk a kérdéseinkre, az égető munkatársai is fel tudjanak készülni. Jó volt e megoldás, összejött a dolog.

BVM-es hulladékégetés

Elsőnek a BVM-es hulladékok dorogi égetése került terítékre. Arra kértük az égető munkatársait, röviden mutassák be a BVM-es hulladékégetés lefolyását, mennyiségeit, időtartamát. Ezek voltak a kérdéseink:

- Mettől-meddig, mekkora mennyiség került elégetésre?

- Mire kellett ügyelni égetéskor, mi volt a koncepció ezzel kapcsolatban?

- Mennyiben módosította a BVM-es hulladék a szokásos égetési menüt – ha igen?

Lágler Katalin elmondta, 2015. áprilisban indult a volt Budapesti Vegyi Művek (BVM) területén található veszélyes hulladékok ügyében a kármentesítés. A dorogi égetőre végül 1250 tonna hulladék ártalmatlanítása jutott, a mennyiség majd’ 90 %-át már elégették (170 tonna van még hátra, a magasabb halogéntartalom – klór, fluor – miatt kisebb adagokban, folyamatosan lehet csak beadagolni ezt a hulladékot az égetési menübe) a mintegy 2500 tonnányi összes BVM-es hulladékból. ­­– Ez elsőre, önmagában, nagy mennyiségnek tűnhet, de a mi évi 35 E tonnás égetési kapacitásunknak csak töredéke – mondta az igazgató.

Jelentős halogén-tartalom, adagolt égetés

– Ami fontos ebben a hulladékban, hogy jelentős a halogéntartalma (klór és fluor), magasabb, mint az átlagos veszélyes hulladékoké – mondta el az igazgató. – 5-25 % között mértük az egyes adagokban a halogéntartalmat.

 Az égető technológiáját illetően, fejtette ki Lágler Katalin, azt mondhatjuk, ilyen jellegű hulladékokat napi szinten ártalmatlanítanak amúgy is. Amire minden esetben kell figyelni, amikor magas halogén tartalmú hulladékot égetnek, hogy csak annyi hulladék menjen a tűztérbe egyszerre, amit a füstgáztisztító rendszer jól tud kezelni, úgy, hogy a kibocsátások határérték alattiak maradjanak. – Azt szeretném ugyanakkor megjegyezni – tette hozzá az igazgató –, hogy a BVM-es hulladékok ártalmatlanítása talán szakmailag volt egy érdekesebb, nehezebb feladat, mint más hulladékoké, de nem jelentett ennél nagyobb kihívást a dorogi égetőnek.

A BVM-es hulladék fele jött Dorogra

MNT megjegyezte, akkor ez azt jelenti, hogy a Dorogi Égető égeti el a BVM-es hulladékok legalább felét. Megkérdezte, hogy hol tárolják azt a hátralévő mennyiséget, ami még hátra van?

 – Nem mi tároltuk az anyagot, hanem a Palota Kft., az a cég, amelyik elnyerte ezt a munkát – mondta az igazgató. – Olyan ütemezésben érkezik a hulladék, ahogyan ezt mi el tudjuk égetni.

 – Kiderült már, hogy mekkora mennyiség volt ebből a hulladékból a volt BVM-területen? – Kérdezte MNT. – 2500 tonnát mértek fel, ezt nem mi tudjuk pontosan – jelezte Lágler Katalin. – De ez csak a szennyezésnek egy része, hiszen talaj- és talajvíz-szennyezés is van azon a területen, annak rendbetétele egy következő ütem lesz/lehet.

 Szó esett ekkor arról, hogy volt már korábban egy talajcsere, de az igazgató szerint a talajcserének onnantól kezdve lesz/lehet értelme, hogy elvitték a helyszínről az összes veszélyes hulladékot, azaz a hordók nem szennyezhetik tovább a talajt.

A benzol probléma

A tavaszi üzemlátogatásokon minden üzemtől megkérdeztük, esetleg lehet-e közük ahhoz, hogy – januári áttekintésünk szerint (lásd a cikket itt: www.bit.ly/dke-benzolcikk-2016-01-29) – Dorogon a legmagasabb az összes magyar város közül már jó ideje a benzol-szennyezettség?

 {Kis összefoglaló a témához: a magas benzolszint, például 2016. január 28-án este (21:00-kor) 49,5 qg/m³-es értéket jelentett, miközben Esztergomban ennek csak a tizedét mérték (5,1 qg/m³-t), vagy éppenséggel Budapest belvárosában, a VIII. kerületi Teleki téren csak 1/16-od része (5,1 qg/m³).

 Megfigyelhető, hogy mindig este 17-22 óra között (a közlekedés ekkorra már nem játszik) kezd ez a benzolszint drasztikusan megemelkedni, és reggelre hagy alább a szennyezettség.

 A benzol I. kategóriás veszélyes anyag, azaz a létező legveszélyesebb anyagok egyike. Hozzá képest pl. a PM10 pl. csak III. osztályú veszélyes anyagnak minősül. A benzolról bővebben itt olvashatni: www.kockazatos.hu/anyag/benzol}

Jöhet-e a benzol az égetőből?

A témával kapcsolatos pontos kérdésünk, amit az égetőnek feltettünk, így hangzott: „Okozhatja-e az égető valamely kibocsátása, működése… a Dorogon mért magasabb benzol-kibocsátást?”

A kérdés során MNT ismertette a mért benzol-eredményeket, felhívta a figyelmet arra, hogy a benzol-koncentráció esténként emelkedik meg, és hajnalra, reggelre csökken.

 (Azt is meg kell  említenünk, hogy e benzol-problematikára egyébként egy dorogi kismama hívta föl a figyelmünket még 2015-ben, aki elmondta, hogy mielőtt sétálni viszi kisgyermekét, meg szokta nézni az OLM-es automata mérőállomás aktuális napi jelzéseit. Eközben tűnt neki fel az, hogy Dorogon a környékbeli településekhez képest jóval magasabb benzol-értékeket találni.)

 MNT kiemelte, szokás benzolforrásnak tekinteni a közlekedést, az is, de a dorogi benzol-értékek szempontjából szerinte ez nem tényező, mert közlekedés-mentes(ebb) vasárnapi napokon is ugyanúgy emelkednek az értékek, mint hétköznapokon.  

Az égetőből nem mehet ki benzol

Lágler Katalin vázolta a benzol összetételét, hangsúlyozta, valóban ez egy egészségre erősen ártalmas anyag. Megjegyezte azt is, a gyógyszeriparból már vagy 10 éve kitiltott vegyületről van szó, azaz a gyógyszeripar sem használja. (A Richter 2004-től nem használ benzolt – MNT.) Ez egyúttal azt is jelenti, hogy hozzájuk az égetőbe sem igen érkezik ilyen anyag gyógyszeripari hulladékként.

 – Több dolog miatt gondolom, hogy nekünk ehhez nincs közünk – mondta Lágler Katalin. – Az egyik az, hogy mi 1200-1300 fokon égetünk, ugyanakkor a benzolmolekulák néhány száz fokon szétesnek – mondta az igazgató. – Az régen rossz lenne, ha 1200 fokos égetés után, tőlünk egyben benzol-molekulák tudnának kijutni.

 – A másik dolog, amit észrevettünk – magyarázta az igazgató –, az mérőműszer-hibára utal. Lekértük az adatokat (lásd a melléklet táblázat, amelyet az égető készített) 2015-03-17 és 2016-03-06 között, és egy érdekes dologra lettünk figyelmesek.

2015-03-16 és 2015-05-25 között a maximális mért benzol-érték 10 qg/m³ volt, majd a mérőműszer 2015-05-25 és 2015-09-23 között nem jelzett semmilyen értéket, vagyis vélhetően rossz volt. Eztán viszont, amikortól ismét szolgáltatott a műszer adatokat, megjelentek a magas értékek (egészen 80 qg/m³-ig). Ez esetleg felveti annak a kérdését, hogy vajon a 4 hónapos műszer-leállás után újraindult, újraindított műszer által mért – korábbinál sokszorta nagyobb – értékek helyesek-e.

Ekkor vetette fel Zsombok György, vajon benzol címszó alatt, pontosan, mit is mér(het) a műszer.

 Pintér Gábor elmondta, ők is feltették magukban a kérdést, vajon a mérőműszer összaromás szénhidrogén-terhelést mér, és benzolban fejezi ki ennek értékét, vagy kifejezetten csak benzolt mér, illetve, hogy a műszer milyen gyakorisággal van kalibrálva, ellenőrizve… – Ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ, mert a műszert nem mi üzemeltetjük, hanem a környezetvédelmi hatóság – tette hozzá. – Voltaképp, a kérdés, annyiban vonatkozik ránk, hogy hozzájárulhatunk-e valamilyen mértékben, ehhez a magasnak tűnő (ha nem mérésihiba) benzol-szinthez – fejtegette Pintér Gábor. – Erre pedig az a válasz, hogy nem, tőlünk nem mehet ki benzol.

 – Semennyi? – kérdezett rá MNT.

 – Nem tud, hisz 1200 fokon a benzol-molekulák már rég megsemmisültek – szögezte le az igazgató.

Benzolforrás tippek

– Lenne akkor egy olyan csúnya kérdésem… akkor mi lehet vajon a benzol forrása az égetőn kívül? – kérdezte Mohos Nádor Tamás.

 – Különösen érdekes a dolog, ha periodikus a kibocsátás (esténként megy fel a benzolszint – MNT), mert mi pl. nem tudunk periodikusan égetni… – mondta Lágler Katalin. – Akkor mégis csak, lehet esetleg a közlekedés.

 – Ha nem a műszer hibás, milyen forrásai lehetnek még a benzolnak? – kérdezte MNT.

 – Ha mondjuk, valaki műanyagot éget füstgáztisztítás nélkül pl. egy kályhában, kazánban, az tud ilyet produkálni – jegyezte meg az igazgató. És erre a tüzelési módra jellemző lehet a periodicitás…

 Ekkor a HM-csoportból többen közbe vetették, hogy a lakossági fűtés lehet többféle légszennyezés forrása…

 Pintér Gábor azt jegyezte meg ekkor, hogy akkor derülhet ez ki majd, ha a nem fűtéses időszakból is lesznek adatok.

Adatkérés sztori – Levegő Munkacsoport

A harmadik kérdés a Levegő Munkacsoport adatkérésével volt kapcsolatban. 2015-02-23-ai látogatásunkon a Levegő Munkacsoport két munkatársa (Lenkei Péter, Andó Zoltán) is részt vett. Eztán 2016-01-13-án fordultak adatkéréssel az égetőműhöz.

 Mint levelükben írták:

 „Dorogi és környékbeli lakosok aggodalmuknak adtak hangot hozzánk fordulva, hogy biztos jók-e azok a mérések, melyekre Önök az üzemlátogatáson elhangzottakat is alapozzák, mely szerint minden előírt határértéket teljesít a veszélyeshulladék égető mű. Ennek folyományaként az alábbi adatkéréssel fordulok Önök felé, hogy ezeket az aggodalmakat tisztázhassuk.

 Kérjük az elmúlt 3 évre vonatkozóan az alábbiak másolatának megküldését számunkra:

- a beépített folyamatos-emissziómérő rendszer összemérésére vonatkozó, akkreditált vizsgálólaboratórium által az MSZ EN 14181-es szabvány szerint elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyveit,

- az évente kötelező akkreditált, 3+1 pontos kalibrálás bizonyítványait,

- a beépített műszerek típusalkalmassági felülvizsgálatának igazolásait,

- a beépített műszerek negyedévente kötelező szervizének munkalapjait.

A mostani látogatásunkkor ezzel kapcsolatban azt kérdeztük az égetőműtől, mire jutottak az adatkéréssel kapcsolatban a Levegő Munkacsoporttal.

 Pintér Gábor elmondta, valóban kaptak januárban egy adatkérési kérelmet a LMCS-tól. Elkezdték összeállítani az adatpaksamétát, de oly akkora anyagról volt szó, hogy végül úgy határoztak, a dokumentáció nagy terjedelmére való tekintettel, inkább a LMCSP munkatársait kérik meg, hogy jöjjenek Dorogra be hozzájuk, ha bármelyik kért dokumentumot át szeretnék tanulmányozni. Ezt aztán 2016-03-11-én meg is írták a szervezetnek. Most itt áll az ügy (a LMCSP-nak írt levelet elküldte nekünk Pintér Gábor e-mailen).

Fejlesztések a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért

Korábbi látogatásunk alkalmával elhangzott, hogy az égető sokszor elébe megy a várható környezetvédelmi szigorításoknak, illetve saját kezdeményezésként is folyamatosan tesz lépéseket a szennyezőanyag-kibocsátások mérséklésére. Negyedik kérdésünk így arra vonatkozott, mit tettek – technológiai, szervezeti… bármilyen változás, változtatás, optimalizálás – mostanában azért, hogy jobb legyen a levegő minősége, kevesebb károsanyag-kibocsátással dolgozzanak?

Lágler Katalin elmondta, a kibocsátási értékek táblázatán látszik, hogy 2015-ben a határérték 35 %-ánál magasabb érték – a napi határértékek százalékában kifejezve – nem volt. – Azt gondolom – mondta a vezető –, az már egy „önkéntes dolog”, a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó helyes hozzáállás, hogy mi folyamatosan próbáljuk a kibocsátási értékeket egyre lejjebb nyomni. Minden kibocsátási érték esetében – a NOX-tól, a hidrogén-kloridokig – elmehetnénk akár 100 %-ig is, de folyamatosan arra törekszünk, hogy ettől minél távolabb kerüljünk.

 – Vehetnénk aztán példának ez ügyben a dioxin-mentesítő katalizátort is, mert az is egy önkéntes vállalás, nem előírás, nem kötelező alkalmazni – fejtette ki Lágler Katalin.

 – Aztán: a porkibocsátási értéket úgy tudtuk drasztikusan mérsékelni, hogy kicseréltük az elektrofiltert egy zsákos porleválasztó rendszerre, ami sokkal hatékonyabb.

– A halogének megfogásánál is törekszünk arra, hogy minél kisebb legyen a kibocsátás, ezt a lehető legpontosabb, legjobb mészhidrát-adagolással lehet elérni.

 – A tartályparkban lévő folyékony hulladék tárolókat nitrogén-párnával láttuk el, hogy minél kisebb legyen a kipárolgás, ez is egy önkéntes vállalás volt.

 – Nem „kibocsátásügyi dolog” ugyan, de fontos tavalyi fejlesztés a hordóprés: ami kilyukasztja, kimossa, összelapítja azokat a hordókat, amelyek tisztíthatók (pl. nem kötött bele az anyag). Ezeket a hordókat így nem kell égetni, hanem egyenesen a kohóba kerülhetnek.

 – Fontos újdonság, az ún. fizikai-kémiai kezelő-rendszer, amit 5 éve építettünk meg, de csak most kaptunk rá használatbavételi engedélyt. Ennek az a lényege, hogy ne kelljen olyan vizes hulladékokat elégetni, amelyek esetében e kezelőrendszerrel is szétválasztható az égetendő szennyezett rész a víztől.

 – Most ennyit szedtünk össze, még sok mindent találhatnánk, de talán ez is mutatja, hogy dolgozunk a korszerűsítésen folyamatosan.

Az égető önképe, küldetése…

Fontos megérteni azt is, miként tekint magára a hulladékégető, miért tekintik ők társadalmilag hasznosnak a saját tevékenységüket. Röviden: azt tartják magukról, hogy azok közül valók, akik a fogyasztói társadalom árucikk-termelő dömpingje folytán előálló veszélyes melléktermékeket „eltakarítják”.

 A beszélgetésen arra kérdezett rá MNT, ez a megfogalmazás fedi-e a valóságot?

– Ezzel teljesen egyetértünk – mondta Lágler Katalin –, hiszen mi azt gondoljuk, valljuk, hogy az égetőmű egy környezetvédelmi létesítmény, a magyarországi környezetvédelmi infrastruktúra egyik legfontosabb eleme. Azt gondoljuk, ha ez a mű nem lenne, akkor ez az általunk évente ártalmatlanított 35 E tonna veszélyes hulladék, akárhova is kerülhetne, akárhol is szennyezhetne.

 – Ezzel együtt nagyon fontosnak tekintjük, hogy annak ellenére, azzal együtt, hogy ez egy nyereségérdekelt vállalkozás, az első mindig a biztonság. Ez vonatkozik a kibocsátásokra éppúgy, mint a dolgozók biztonságos munkavégzésére. És csak ez után jöhet az, hogy nyereségérdekelt gazdasági társaság vagyunk.

Elérhető legjobb technika vizsgálat

– 2015-ben kellett megújítania az égetőnek az ún. Egységes Környezethasználati Engedélyt (IPPC) – mondta el MNT. – Ennek során főként azt kell vizsgálni, hogy az üzemben használatos különféle technológia folyamatok, technológiák az ún. elérhető legjobb technológiák-e vagy sem. A kérdés tehát itt az, hogy az elérhető legjobb technológiát használja-e az üzem minden fronton, vagy esetleg vannak olyan pontok, ahol jobbítani kellene a technológiát? Ha vannak ilyen pontok, melyik 3 a legfontosabb?

Elérhető legjobb technika fogalma (www.kornyezeti-hatasvizsgalat.hu/egyeb/elerheto-legjobb-technika)

Az elérhető legjobb technika (BAT – Best Available Techniques) összefoglalva azokat a technikákat jelenti, amelyeket a környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál.

Az elérhető legjobb technika ennek értelmében:

• legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;
• elérhető az, a melynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, amennyiben az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;
• a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a létesítményt tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik, és működését megszüntetik.

BAT, égető: 1 ponton kell javítani

– Óriási munka volt az IPPC-engedély kérelem megvalósítása – mondta Lágler Katalin. – 82 pontot kellett megvizsgálnunk az égetőmű technológiájában, hogy teljesítik-e a BAT követelményeit.

 – 81 pont esetében megfelel a technológiánk a BAT-követelményeknek, egy pont – a higany-leválasztás – esetében kell javítani a technológián. Most is leválasztjuk a higanyt, de szükséges egy mostaninál jobb technika alkalmazása erre. Itt egyébként van egy újdonság is, a higanynak is bele kell kerülnie pár éven belül a folyamatosan mérendő kibocsátások körébe az EU-s előírások szerint.

Automatikás leállítás, nem éppen egy gomb

Korábban elhangzott, mondta MNT, hogy az égetőben az ártalmatlanítási technológiát vezérlő automatika a legkisebb rendellenességet észlelve azonnal, emberi beavatkozás nélkül is leállítja a folyamatokat. KÉRDÉS: mit jelent a leállítás pontosan? Hogyan tud ez lezajlani?

 – Ez egy kicsit leegyszerűsített megfogalmazás (a referencia-filmből), ami az érthetőséget célozta – mondta az igazgató. Az égető technológiáját felügyelő rendszer egy bonyolult mechanizmus, amiben sok szabályzó, relé stb. van. Nem egy gombnyomás folytán áll le a rendszer működési rendellenesség esetén. Rengeteg beavatkozási pont van, amit figyelünk, a kibocsátások, a nyomás, égetőtér hőfoka, stb. – legalább húsz ilyet fel lehet sorolni.

Tehát, automatika rendszerek vannak. Ez a filmben nem szerencsés, mert azt a képzetet kelti, hogy van egy nagy piros gomb, amit, ha megnyomunk, leáll az égetőműben az ártalmatlanítás, de ez ennél bonyolultabb dolog.

Dioxin-mérés – változás lesz

MNT: Múltkor beszéltünk arról: „dioxin-mérés ügyben várhatóan pár éven belül szigorodhatnak az EU-ban a szabályzók”. KÉRDÉS: tudunk-e arról, hogyan konkretizálódott ez, kell/kellett-e emiatt valamit lépni?

 – A műszaki fejlesztések most arra irányulnak, hogy folyamatos dioxin-mintavétel legyen a füstgázból – magyarázta Lágler Katalin. – A vett mintákat pedig időnként meg fogják vizsgálni laborban. Ezt mi is beterveztük, néhány éven belül be fogjuk építeni, amikorra lesznek olyan megbízható műszerek, amelyek tudják ezt a dolgot.

 – Amit hozzátennék ehhez – mondta a vezető –, ezt nem a hozzánk hasonló művekre találták ki, amelyekben dioxin-mentesítő katalizátor van, amelyen nem tud átmenni bomlás nélkül a dioxin-molekula.

 A legtöbb égetőben nincs dioxin-mentesítő, csak aktív szenet használnak, ami adszorbeálja, magához vonzza a dioxinokat, és akkor ennek a hatékonysága változó, amit nyilván nem árt figyelemmel kísérni pl. folyamatos mintavételezéssel.

 – A dioxin-mentesítő működtetése drága mulatság? – kérdezte MNT.

 – Önmagában a katalizátor-beruházás több száz millió forint volt, és aztán cserélni kell benne a védőréteget, az 2-3 évente tízmilliós összeg. A legtöbb égető ezt próbálja elkerülni, inkább betesz egy tartályt a füstgáz-tisztító rendszerébe, és abba aktív szenet tölt. De hogy ennek mennyisége 2 vagy 20 kiló (minél több, annál hatékonyabb a dioxin-megkötés), azt nehéz ellenőrizni, e miatt találták ki ezt az előbbiekben leírt félfolyamatos dioxin-monitoring megoldást. Ugyanakkor: a katalizátor az a magasszintű, biztonságos megoldás, ami az aktív szenes megkötésen kívül a jó megoldást nyújtja.

A lakossági tüzelések is termelhetnek dioxint

– Hozzá kell tenni, hogy amikor megvalósul ez a dioxin-mérés, abban mi jók leszünk, de amit a fűtések, tüzek, égetések jelentenek a környéken az egy komolyabb dioxin-probléma – magyarázta Lágler Katalin. Azzal kellene foglalkozni.

 – A benzolkérdésnél felmerült, hogy ha kazánban műanyagot égetünk – folytatta a vezető –, abból benzol származhat… de nem csak az, hanem jókora dioxin-kibocsátással is jár.

 – Előfordulhat-e, hogy egy vegyes tüzelésű ház, több dioxint bocsát ki, mint az égetőmű? – kérdezte MNT.

 – Egy nagyon rossz minőségű égetés, nagyon sok dioxint tud produkálni – válaszolta Lágler Katalin. – És mivel nem magasak a házak kéményei, azok bizony telibe kaphatják a szomszédos településrészeket. Erről vannak tanulmányok, minek az égetése, minek a füstölése, milyen kibocsátásokkal jár.

 – De nincsenek mennyiségek mellette, mondta MNT. – Legalábbis olyat nem láttam, hogy arra figyelmeztetnék az állampolgárt, ha begyújt otthon műanyaggal, akkor több dioxint képes előállítani, mint pl. a dorogi égetőmű. Ez lehetséges?

 – Igen, az – válaszolta Lágler Katalin.

Dioxinhoz halogén-tartalmú műanyagot kell égetni

– Ahhoz, hogy dioxin keletkezzen, klór vagy halogén tartalmú anyag égetése szükséges, jegyezte meg Zsombok György. Tehát, ha egy olyan műanyaggal gyújtunk be, amiben nincsenek halogén anyagok, dioxin sem keletkezik. De például a klórtartalmú fehér, nehezített papír nem elég oxidatív, azaz rossz, füstös égetésekor már dioxin keletkezik. Tehát, bármennyire meglepő, ha egy ház kazánjába beledob az ember egy adag fényes, fehérített papírt (nem újságot), abból dől a dioxin.

 – És az avarégetéskor keletkezik dioxin? – kérdezte MNT.

– Nem, ott más káros anyagok szabadulnak fel – adta meg a választ Zsombok György – úgynevezett PPT-k, policiklusos vegyületek.

A higany-kibocsátást is folyamatosan kell mérni hamarosan

MNT: a folyamatos mérés során hét füstgáz-összetevőt mérnek {Nitrogén-oxidok (NOx), kéndioxid (SO2), sósav (HCL), szén-monoxid (CO), hidrogén-fluorid (HF), por, szén-hidrogének (CHx)}.

 E mérésnek, mintázásnak az a feladata, hogy  a hulladékégetés minőségével/milyenségével kapcsolatban szolgáljon információkkal. Akkor jó az égés, égetés, ha ezek az égetés közben keletkező szennyezőanyagok bizonyos értékek alatt mutatkoznak.

 KÉRDÉS: Várható-e, hogy a 7 folyamatosan mérendő füstgáz kibocsátási paraméteren túl újabb kerül a folyamatosan mérendő anyagok listájába? Ha igen, melyik, és ennek milyen hatása lesz/lenne az égetési technológiára, kell-e valamit változtatni e miatt?

 – Ahogy az már a beszélgetés során előjött, a higanyt kell majd pár éven belül folyamatosan mérni, és a dioxin félfolyamatos mérését szeretnénk majd megvalósítani – válaszolta Lágler Katalin.

 – Mit jelent az, hogy „szeretnénk” – kérdeztünk vissza.

 – Azt, hogy nem tudjuk pontosan még, jogszabályilag, mikor lesznek ezek kötelező mérési feladatok Magyarországon, de a vállalat már most készül ezek megvalósítására, hogy amikor megjelenik a kötelezés, jogszabály erre, akkor ezt meg tudjuk valósítani – magyarázta az igazgató.

Dioxin-mérési eredmények 2013-2015

– Volt-e hatósági dioxin-mérés az elmúlt 3 évben, ha volt, mi volt az eredménye? – kérdezte MNT

– Minden évben volt/van dioxin-mérés – válaszolta az igazgató. – Az elmúlt 3 évben a határérték 13-65 %-a között mértük e kibocsátást.

12 év után – kérik majd a csapadékvíz patakba bocsátását

– Jelenleg a csapadékvizet a 2004-es Duna-szennyezéses havária miatt született felügyelőségi kötelezés értelmében nem bocsát(hat)ják ki a telephelyről – ismertette a helyzetet MNT. – Hiába tiszta ez a víz – akkor egy olyan határozat született, az égetőműből semmilyen vizet nem lehet kibocsátani közvetlenül a természetbe. Így ezt a vizet is – bár ki van építve rá a külön gyűjtőrendszer –, a Richter szennyvíztisztítójára küldik. KÉRDÉS: a csapadékvíz továbbra is a Richter szennyvíztisztítójára megy, vagy a felügyelőség engedélyezte ennek Kenyérmezei-patakba bocsátását?

 – Még nem változott ez, de azt gondoljuk, hogy ez egy pazarló magatartás, hogy az összegyűjtött, gyakorlatilag tiszta csapadékvizet a Richter szennyvíztisztítójába kell vezetni

 – Kérelmezték a felügyelőségtől, hogy ezt ne kelljen, és nemet mondtak rá? – kérdezte MNT.

– Nem, most tervezzük, hogy beadjuk e kérelmet, mert értelmetlen a csapadékvizet szennyvíztisztítóra vezetni.

Utolsó kérdésünk

– Az elmúlt egy évben volt-e olyan hatósági ellenőrzés, amely megállapított olyasmit, amin változtatni kell? – tettük fel utolsó kérdésünket. – Erre röviden tudunk válaszolni, nem volt ilyen – mondta Lágler Katalin.

Látogatóink kérdezték

Még Miskolcról is érkeztek az égetős üzemlátogatásra. F. Nagy Zsuzsanna például, a Zöld Kapcsolat Egyesülettől. Ez az egyesület most épp azért küzd, hogy Miskolcon ne indítsanak be egy évi 56 000 tonna hulladékot elégető cementgyárat. Ő sok kérdést tett fel, ebből egyet szemezgettünk, már csak azért is, mert e kérdések feltevése közben derült ki, hogy 8 E tonnával szeretné növelni égetési kapacitását a Dorogi Égetőmű.

F. Nagy Zsuzsanna azt kérdezte például, a fogadott hulladéknak hány százaléka veszélyes, és van-e fogadott hulladékban kommunális hulladék? – 90-95 % a veszélyes hulladék aránya, kommunális hulladékot pedig nem ártalmatlanítunk – válaszolta Lágler Katalin.

Évi 8000 tonnával több hulladékot szeretnének égetni

Eztán Lágler Katalin – voltaképp, erre irányuló kérdés nélkül –, elmondta, hogy most adtak be egy kérelmet, hogy a 35 E tonna helyett hadd égessenek 8 E tonnával többet, összesen 43 E tonna hulladékot évente. Ok: a hulladékok fűtőértéke az elmúlt 10 évben jelentősen lecsökkent. Ugyanazt a hőmennyiséget ma már csak több bevitt anyaggal tudjuk előállítani.

Mohos Nádor Tamás