Hőerőmű: gázturbinák helyett immár szén és napraforgó-darálék adja a meleget
Gáz helyett, immár szén és napraforgó-darálék adja a meleget a Dorogi Erőműben. (MNT: van ám a rezsicsökkentésnek sötét oldala is :) Az erőmű hőerőművé lett: a villamos energia termelés már a múlté, a hőtermelés lett a fő feladat. Az új tüzelési módnak, a gáztüzeléshez képest, sokszoros – például – a porkibocsátása, amit valamelyest kompenzál, hogy hatalmas adag energia érkezik gőz formájában az égetőműből az erőműbe. Ezt az energiamennyiséget legalább nem kell újból szén + napraforgó-darálék elégetésével megszülni. Tizenöten látogattunk el a Hőerőműbe 2015 február 06-án, az üzemlátogatás érdekes és tanulságos volt. Ugyanez elmondható e cikkre is, mely hatalmas információanyagot tesz emészthetővé/érthetővé. Sok ember sok munkaórája fekszik abban, hogy megszülethetett, szánjanak rá időt, olvassák el...
Jó pár kihagyott év után 2015-02-06-án látogattunk el ismét a Dorogi Erőműbe.
Az üzemlátogatást a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szervezte – s kifejezetten helyközi csapattal érkeztünk: Esztergom-kertvárosból 5-en, Dorogról 4-en, Tatabányáról, Tatáról, Budapestről 6-an érkeztek, 15-en voltunk összesen.
A 02-06-ai erőműs látogatás volt a nyitánya a februári üzemlátogatás-sorozatnak (sorra kerültek még: Gyógyszergyár, Vakolatgyár, Veszélyeshulladék-égető).
A 4 dorogi környezetterhelő nagyüzem kb. olyan adottságai a városnak, mint a 10-es út, a medencei fekvés, a napsütéses napok száma, vagy a levegő. Légszennyezési terhelésük nem csak Dorogot érinti – ha mondjuk, az erőmű 120 méteres kéményének kedve támadna holnaptól korommal színezni az eget, abból jutna épp Kesztölcre is.
Célunk az üzemlátogatásokkal, most és mindörökké ugyanaz: tudatosítani a cégek vezetőivel, dolgozóival, hogy körülöttük gyerekek, nők, férfiak élnek, akikre vigyázniuk kell, miközben gazdasági tevékenységeiket végzik.
Mielőtt ellátogattunk hozzájuk, megírtuk mit, miért szeretnénk, s mi a célunk az üzemlátogatásokkal (neten ez itt van: http://bit.ly/uzlat-lev-4-nagyuzem-141127).
A 4 nagy dorogi üzemnek küldött levelünk lényege ez volt: „Mint… nagy környezetterhelőktől, azt szeretnénk kérni Önöktől… hogy működjenek együtt velünk, egymással, illetve ki-ki házon belül, egy jó cél megvalósítása érdekében. A CÉL: a dorogi levegő tisztábbá tétele. Csodákat nem várunk senkitől, csak azt, hogy saját cégénél tegye meg azt, amit tenni lehet. Azt szeretnénk, ha a dorogi levegő tisztulása – amennyire ez csak lehetséges – fő szempont lenne gazdasági tevékenységük gyakorlása során.
Konkrétan azt kértük az üzemlátogatásokat megelőző egyeztetéseken, hogy ez alkalommal (mely első a 4-ből) mindegyik cég vázolja fel technológiájának működését, egyúttal mutassa be, miképp mérsékli a tevékenységével járó légszennyezést.
Összeállítottunk kérdéseket, elküldtük ezt az üzemeknek, világossá tettük, hogy szeretnénk megismerni és átlátni az üzem környezetvédelmi működését, légszennyezési folyamatát, illetve az ezt mérséklő technológiák működését, hatásfokát, eredményességét.
Üzemlátogatásra vonatkozó indítványunk mind a 4 cégnél kedvező fogadtatásra talált – semelyik, semmilyen módon nem akarta ezt elhárítani. Sőt, mindegyik felkészült a fogadásunkra, adatsorokat, prezentációkat állítottak össze, megértették, mit szeretnénk.
Az Erőmű sztorija
A Dorogi Erőműbe tehát február 6-án látogattunk el. Vollár Attila ügyvezető igazgató, és munkatársai, Fritz János, illetve Vasas Viktor fogadtak minket. Az ügyvezető, mielőtt elkezdte volna felvázolni a cég rövid történetét megmutatta, hogy az asztalon fekszik a 2013-as, 2014-es évek összes mérési adata, hatósági ellenőrzésének a jegyzőkönyvei stb. – Nem csak azért tesszük ezeket közszemlére, mert minden rendben volt, hanem mert úgy gondoljuk, a civilekkel való együttműködés fontos a cég életében – mondta Vollár Attila.
Áramtermelés/hőtermelés: egyszer is, egyszer vagy
A Dorogi Erőmű történetét Vollár Attila vázolta fel.
Az erőműveknek két nagy csoportja van: villamos energia vagy hőenergia termelésre hozzák őket létre, illetve ezt a kettőt együtt is teljesíthetik.
A Dorogi Erőmű több mint 100 éves, alapcélja kezdetben az volt, hogy áramot termeljen a bányászati munkák számára. Több fordulópont volt az erőmű életében, melyek során pl. a termelési módjai is változtak. Korábban ún. kondenzációs erőmű volt, amelyben a fő cél a villamos-energia termelés volt.
Aztán, ahogy a felduzzadó ipar egyre több embert vonzott a városba, megépítették a lakótelepeket, így az 1970-es évekre már a lakások hőigényének kielégítése lett az erőmű fő feladata.
Ekkor még gőzzel táplálták távhőrendszert. Ez távfűtéshez nem túl szerencsés, jobb a forró-vizes rendszer. Gőzt inkább ott kell használni, ahol pl. biztosítani kell gépek hajtásigényét stb.
1972-ben a megkezdődött a forró-vizes rendszer építése a nagy lakótelepek felé (Schmidt ltp., esztergomi lakótelepek). Ebben az időben komoly gőzigénye volt a vállatoknak.
A csúcskorszakban 4 kazán dolgozott
A Richteren kívül, akkor még működött a Brikettgyár, a Hanglemezgyár, a Bányagépgyár, a Bánya kiszolgálói, karbantartó részlegei – hatalmas hőigény volt. Ennek megfelelő volt az Erőmű kapacitásbővítése. A csúcsidőben, az 1980-as években 4 db – szenes – kazánnal rendelkezett az erőmű, összesen 38 MW teljesítménnyel, ezek óránként 50 tonna gőzt voltak képesek előállítani.
A rendszerváltás volt aztán a következő fordulópont az Erőmű életében. Ahogy a különféle gyárak megszűntek, a hőigények elkezdtek drasztikusan csökkenni. Az ipari fogyasztók közül egyedül a Richter Gyógyszergyár maradt meg. De az utolsó tíz évben a Richterben is jelentősen csökkentek a hőigények; okok: (a) épületgépészeti korszerűsítések; b) a gyógyszergyári technológiának a hőigény helyett ma már inkább a hűtésre van szüksége – az oldószer kipárolgás csökkentésének hatékony módszere az oldószerek hűtése - MNT).
Mai helyzet: távhő + Richter
Az Erőmű mai hőtermelésének a felét, azért még mindig a Richter kiszolgálása adja.
A hőtermelés másik felét a lakossági távhőszolgáltatás teszi ki (Dorog, Esztergom).
Dorogon, több mint 1200 lakást lát el az Erőmű távhővel. Plusz, több olyan intézmény a távhőrendszer része, amelyek kulcsfontosságúak a város életében: például a dorogi kórház, szinte az összes iskola, az uszoda, az idősek otthona, az intézmények háza, a művelődési központ.
Esztergom egy nagyobb falat, itt található egy nagy tranzit hővezeték, amely Esztergom-kertvároson áthaladva érkezik be Esztergomba a Budai Nagy Antal lakótelepre, majd onnan a várost átszelve, egészen a Bánomi lakótelepig ér. Az Erőmű 2300 lakást fűt Esztergomban, s mint Dorogon, itt is több iskola, illetve intézmény van távhőre kötve.
Vollár Attila megjegyezte, sok távhő-szolgáltatóval ellentétben, az Erőmű távhőjét értékesítő Promtávhőnek sikerült új ügyfeleket bekapcsolni a szolgáltatásba. A dorogi intézmények mellett pl. Esztergomban – 3 MW hőigénnyel – tavaly előtt ügyfelük lett az esztergomi kórház, de említhetnénk pl. a Géza Fejedelem Szakközépiskolát (volt MTH) is. Hangsúlyozta: ezt a kereskedelmi fejlődést szeretnék megtartani, céljuk a környék elsődleges hőszolgáltatójává válni.
2011 júniusig tartott a kapcsolt áram & hő termeléses „KÁT-korszak”
Fontos változások egyike az utolsó DKE-s látogatás (2008) óta – emelte ki az ügyvezető –, hogy megszűnt az Erőmű – ún. kapcsolt – áramtermelése.
Korábban, az erőművekben zajló, a hőelőállításhoz kapcsolódó villamosáram-termelés erősen támogatott, népszerű volt Magyarországon. Ezt az erőművek főként gázturbinák segítségével valósították meg, amelyekkel egyszerre termeltek hőt és villamos energiát. Ez utóbbit aztán, támogatott áron, a villamos műveknek kötelessége volt átvenni tőlük. E szabott ár biztosította az áram-hőtermelő kombinációnak a gazdaságosságát.
E korszakban az Erőmű 2 gázturbinát üzemeltetett, amelyekkel egyrészt villamos
energiát, másrészt, a keletkező nagy mennyiségű füstgázzal, hőt termeltek a gőzkazánjaikban. Eztán a hőt – szintén gőzturbinákon keresztül – „leredukálták”, értékesítették fogyasztóiknak. Itt tehát, elsődleges cél a villamos-energia termelés volt.
2010 december 31-edikén aztán ennek az ún. KÁT-rendszernek vége lett Magyarországon. Akik a távhő-ellátásban dolgoztak, azoknak egy fél évig meghosszabbították ezt az időszakot, de végül, 2011 június végén a Dorogi Erőmű gázturbinái leálltak.
Betett a gáznak a válság is
Több okra visszavezethető ez (gáztüzelés vége). Csak az egyik ezek közül a támogatási rendszer megszüntetése, a másik lényeges ok, az ezzel egyidőben kezdődő világgazdasági válság – ami visszavetette az ipari termelést és annak áramigényét. Ez a villamos-energia igény azóta sem tért vissza a korábbi igényszintre.
Magyarországot tekintve, speciális a helyzet áramügyben, magyarázta Vollár Attila. Jellemzően északról, Lengyelország felől, feketeszénnel termelt villamos-energiával látják el az országot; illetve délről, általában vízi erőművel által termelt árammal fedezik azt az igényt, amit a hazai alaperőművek (pl. Paks) „kiszabályozására”, illetve az áramigények kielégítésére használnak.
Összefoglalva: ezek miatt a gáz alapon termelt villamos energia nem versenyképes, jelenleg nincs piaca Magyarországon, így ekként nem érdemes a Dorogi Erőműnek sem áramot termelnie.
Ez az oka annak, hogy több nagyobb hazai erőmű is befejezte vagy felfüggesztette a működését, e szolgáltatók immár nem vállalják ezeknek az erőműveknek a működtetését,
karbantartását, fejlesztését, mert megtérülést már nem látnak ebben.
Hőerőművé vált az Erőmű: szén-biomassza alapon
– Mivel mi hőerőmű voltunk/vagyunk, azaz fő feladatunk a hőenergia-termelés, ezért a gázturbinás kapcsolt energiatermelés nélkül is folytatjuk az életünket (gőzturbinás – nem gázturbinás – áramtermelés kis mértékben még folyik), immár a hőtermeléssel a középpontban – magyarázta az ügyvezető.
Azonban valamit lépnie kellett az erőműnek, hogy gazdaságos működését fenntartsa.
Mint majd Vollár Attila elmondásából kitűnik, két nagy változtatás történt 2011 júniusa után: átveszik az ugyanahhoz az anyavállalathoz (Veoila) tartozó veszélyeshulladék-égetőmű égetés során termelt gőzenergiáját (energiaszükségletük majd’ felét kiadó mértékben), illetve a fűtéses időszakban, szén-biomassza alapra helyezték a hőenergia előállítást (lakások, intézmények, üzemek fűtése).
A nagy húzás: gőz-átvétel az égetőműtől
– Környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos lépést is tettünk – magyarázta az ügyvezető. – 2011-től, a Sarpi Kft-től, azaz a veszélyeshulladék-égetőtől rendszeresen és nagy mennyiségben fogadunk gőzt. Korábban a Sarpi a melléktermékként keletkező gőzt általában villamos energia termelésre használta, de ha például erre épp nem volt igény (nem mindig táplálható a hálózatba a termelt áram), akkor lehet, hogy kiengedték azt a szabadba, ezt a gőzt 2011-től az Erőmű megvásárolja.
Ez egyszerre környezetbarát és gazdaságos dolog. Egyrészt, az égető eseti környezeti hőterhelése megszűnt. Másrészt – és ez a nagyon fontos –, a megvásárolt 160 TJ-nyi hőt nem elsődleges primer tüzelőanyagokból kell előállítani. Azaz, az Erőműnek e hőmennyiség megtermelése érdekében nem kell elégetnie semmilyen tüzelőanyagot, minek következtében nem is keletkeznek olyan környezetterhelő anyagok (füstgáz, pernye, salak), amelyek előállnának, ha ezt a hőmennyiséget pl. szén-biomassza eltüzeléséből kellene előállítani. Tüzelőanyag-elégetés helyett, így egyszerűen csak az égetőben előállt, hulladékégetésből származó (13 báros nyomásszinten érkező) gőzt – egy csővezetéken keresztül – átveszik, a saját rendszereikben forgatják, hasznosítják.
Nagy tétel az égetős gőz
Kíváncsiak voltunk, az égetőtől átvett hőmennyiség vajon jelentékeny vagy jelentéktelen mennyiség. Ezért megkérdeztük, nagyságrendileg ez kb. hány lakás fűtését képes biztosítani.
Vollár Attila elmondta, konkrétan lakások fűtésére ezt a hőt nem használhatják fel a jelenlegi szabályzás miatt, de úgy kell elképzelni, hogy ez a hőmennyiség úgy 2000 lakás évi fűtését tudná biztosítani.
Az égetőből gőz formájában érkező energiát sokféle módon használják fel, pl. melegítik vele a tartályokat, tápvizet… a lényeg, hogy ezt az energiamennyiséget már nem kell szénből, gázból, biomasszából kicsiholni, ami környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös.
– Akár a hulladékoknál, itt is az a legfontosabb, hogy ahol csak lehet, előzzük meg a környezetterhelés létrejöttét. Ez esetben ez úgy valósul meg, hogy a gőz átvételével úgy jutunk felhasználható energiához, hogy annak nincs környezetterhelési ára. (E hőmennyiség megtermeléséhez nem kell elégetni energiahordozókat – mivel nem kell elégetni, ezért ebből károsanyag-termelés sem származik.)
KÉRDÉS (Mohos Nádor Tamás = MNT): Fizikailag, hogy jön át a gőz az égetőből?
– Egy 300 mm átmérőjű szigetelt csővezetéken – mondta az ügyvezető –, ami még korábban lett kiépítve a két telephely között. Újdonság, hogy néhány éve társítottunk e mellé egy kisebb vezetéket is, amelyen – miután a gőz kiadta az energiáját, a víz vissza tud jutni az égetőbe.
KÉRDÉS (MNT): Gyakorlatilag egyúttal ez a legolcsóbb „tüzelőanyag”?
Vollár Attila: Igen. Le lettek állítva a gázturbinák, ezeket valamivel pótolni kellett.
Szén-biomassza immár az alap-tüzelőanyag
KÉRDÉS (MNT): Milyen tüzelőanyagot használ az Erőmű a gáz helyett?
VA: Van egy szén-biomassza tüzelésű kazánunk. Korábban, pár százaléknyi biomasszát (jellemzően szotyihéjat) tudtunk eltüzelni üzemszerűen, néha akár 30 % is volt ez az arány. Azonban a szenes kazánunkat továbbfejlesztettük, új tüzelési rendszert valósítottunk meg ebben, pl. egy modern léghevítőt építettünk bele a hatékonyság növelése érdekében. Ezzel elértük azt, hogy a biomassza arányát üzemszerűen 40 %-ra fel tudtuk emelni, ami nagyon jelentős ugrás volt.
MNT – A biomassza még mindig szotyihéj?
VA – Nem, mezőgazdasági melléktermék, a napraforgó haszontalan részeinek daráléka.
MNT – Honnan jön?
VA – Több beszállítótól, pl. Győr környékéről… pályázatot hirdetünk meg, úgy szerezzük be.
Kazánfejlesztés: léghevítő, szénpúder…
KÉRDÉS (Zsombok György szakértőnk) – Mi volt a kazánfejlesztés lényege?
VA – A tüzelési rendszer átalakítása. A tüzelőanyagokat porítjuk, olyan állapotban képzeljék el tüzelőanyagokat, mint a púder. A szenet, a biomasszát olyan kis szemcseméretűre őröljük, amilyenre csak tudjuk, hogy a lehető legkisebb felülete legyen, mert így képes szinte teljes egészében elégni.
A tüzelőanyag-vezetékek számát is megdupláztuk, sokkal jobb lett így a tüzelőanyag eloszlása a kazántérben. Fontos lépés volt a kazán alsó részének átalakítása, ún. kiégető tálcát építettünk be, ez tán Magyarországon az első ilyen. A léghevítő beépítése, és az előbb említett fejlesztések eredményeként a tüzelési hatékonyság 5-6 %-al javult, ami egy ilyen berendezésnél nagyon jelentős előrelépés. El kell mondani: általában minden 1-2 %-nyi hatékonyság-
javulásért nagyon keményen szoktunk küzdeni.
Gáztüzelés: már csak nyáron
Gázt már nem is tüzel el az Erőmű? – kérdezte a Zöld Sorok.
Az ügyvezető elmondta, már csak nyáron használnak gázt. Fűtéses időszakban, amikor nagy a hőigény, szénnel-biomasszával fűtenek. Az említett okokon kívül, Vollár Attila azt is tovább elemezte, miért használnak szenet és biomasszát.
Elmondta, két nagy fogyasztójuk van, a távhős lakások, intézmények és a Richter. Volt egy időszak, amikor mindenki gázzal tüzelt. Viszont telente ekkor is rendszeresen voltak gázellátási gondok, ami rájuk nézve azt jelentette, hogy ekkor nem szolgálhatták volna ki az ipari fogyasztókat (csak a lakosságiakat). Egy erőmű, amely több ezer lakást fűt, és stratégia partnere több nagyvállalatnak, nem engedheti meg magának, hogy egy tüzelőanyag-bázisra építsen, hangsúlyozta a cégvezető.
Ezért lett a szén-biomassza tüzelés.
Az elmúlt években is volt rá példa már, mondta Vollár Attila, hogy a gázkapacitásukat korlátozták, ekkor pl. nem tudták volna kiszolgálni a Richtert.
A tüzelőanyag menü változása
KÉRDÉS (MNT): A tüzelőanyag menü a 2007-es állapothoz képest (2007-ben 81 % földgáz, szén 15 %, biomassza 3 %), hogyan változott?
|
Erőmű – tüzelőanyag-felhasználás (DKE-táblázat) – 2007 & 2014 |
||||||
|
energiahordozó |
t/év, ill. Nm3/év 2007 |
t/év, ill. Nm3/év 2014 |
GJ/év (fűtőérték) 2007 |
GJ/év (fűtőérték) 2014 |
arány 2007 |
arány 2014 |
|
földgáz |
29 130 000 m3 (kb. 20 700 t) |
3 091 436 m3 (kb. 2102 t) |
1 000 000 |
107 357 |
80,9 % |
19 % |
|
szén |
11 260 t |
19 798 t |
189 600 |
365 972 |
15,3 % |
63 % |
|
biomassza |
2 655 t |
6 493 t |
39 900 |
99 396 |
3,2 % |
17 % |
|
pakura |
170 t |
183 t |
6 800 |
7 520 |
0,55 % |
1 % |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
összesen |
34 785 t |
28 576 t |
1 271 085 GJ |
580 243 GJ |
100 % |
100 % |
Mivel ezt az előzetes egyeztetés során kérdésként elküldtük, az ügyvezető egyből tudta mondani a 2014-es adatokat. A tüzelőanyag-felhasználás 2014-ben így alakult: szén – 63 %, gáz (nyáron tüzelnek gázzal) – 19 %, biomassza éves szinten – 17 %, fűtőolaj – 1 %.
Vollár Attila elmondta: téli szezonban szén + biomassza, nyáron a gáz felhasználása jellemző.
Ismételten kiemelte: a hőigények jelentősen csökkentek, míg 2007-ben 1 271 085 GJ-nyi hőmennyiséget állított elő az Erőmű (ennyire volt igény), 2014-ben már csak 580 243 GJ-nyi mennyiséget.
A tüzelőanyag felhasználásban előtérbe került a szén, 19 798 t fogyott ebből, a legdrasztikusabban a gázfelhasználás változott, a 2007-es szintnek kb. a tizedére csökkent (3 M m3).
A biomassza-felhasználás több mint kétszerese lett (6 493 t), míg a fűtőolaj-felhasználás ugyanannyi maradt (183 t).
Ha összehasonlítjuk a 2007-es és 2014-es adatokat (MNT), elsőre azt látjuk, az elsődleges energiahordozókból előállított hő mennyisége a 2007-es értéknek csupán a 45 %-a.
Jelentősen nőtt a szilárd tüzelőanyagok felhasználása, drasztikusan csökkent a gázfelhasználás.
Számokban: a gázfelhasználás tizedére csökkent, biomasszából 2,45-ször annyi (3838 tonnával több) fogy, mint 2007-ben, a szén-felhasználás pedig 75 %-al (8 538 tonnával) nőtt. Szénből és biomasszából 2014-ben tehát összesen 12 376 tonnával több kerül eltüzelésre, mint 2007-ben, gázból viszont 18 598 tonnával kevesebb fogy.
A nagy környezeti kérdés
Ez cikkelmélkedés, nem a megbeszélésen hangzott el.
Helyi lakosként légszennyezés ügyileg e számokból az a kérdés fakad: vajon a 2007-es állapothoz képest (amikor a legtisztább fűtőanyagnak tartott gáz uralta az Erőmű kazánjait) a több mint 12 ezer tonna szilárd tüzelőanyag (szén és biomassza) felhasználás többlet, összevetve a környezeti kibocsátást nem jelentő hulladékégetős gőzátvétellel, illetve a tizedére esett gázfelhasználással, több vagy kevesebb erőműi légszennyezést jelent abszolút értékben. (Fel is vetettük ezt kérdésként Vollár Attilának, és abban egyeztünk meg, hogy ezt a legközelebbi találkozásunk alkalmával elemezzük ki.)
ÁRAK - tüzelőanyagokéi
Mivel egy-egy cég esetében az a célunk, hogy megismerjük minél több olyan rendezőelvet, ami mentén szerveződik a cég működése, fontos megtudni azt is, hogy mit diktál a gazdasági ésszerűség – pl. a Hőerőműnél a tüzelőanyag-felhasználás tekintetében. Ezért kérdeztünk rá arra, hogy mi az ára egy-egy tüzelőanyag fajtának.
Vollár Attila erre úgy válaszolt, az energiahordozók közül a sorrend így alakul: biomassza, barnaszén, földgáz, fűtőolaj. Kifejtette: árakat ugyan nem mondhat, de annyit igen, a biomassza és a fűtőolaj között 4-szeres árkülönbség van. A fogadott gőznek, mint kész energiának is megfelelő az ára.
MNT elmondta, azért kérdezte ezt meg az ügyvezetőtőtől, mert vélhetően azt az energiahordozót fogják előnyben részesíteni az energiatermelést/hőtermelést illetően, amelyik a legolcsóbb. Nekünk, mint lakosságnak ez azért érdekes, mert azt kell látnunk, a megváltozott tüzelőanyag menüvel (korábban a gáz volt az alapvető fűtőanyag), hogyan lehet környezetvédelmileg elbánni.
Vollár Attila a felvetésre elmondta: a vállalatnak a jogszabályi kereteken belül meg kell keresnie azt a működési modellt, amivel az erőmű a leggazdaságosabban működtethető.
Hozzátette: pl. a rezsicsökkentés – mint hatósági ár – jelentősen behatárolja tervezési, köztük tüzelőanyag-választási lehetőségeiket is – mert úgy kell tervezniük, hogy a hatósági áron előállított hőenergia mellett is gazdaságosan tudjanak működni.
Az ügyvezető kifejtette, az energiaszektorban nem jó a helyzet emiatt. Az energetika hosszú távú üzlet. Ahhoz, hogy jól, és környezetvédelmileg megfelelően tudjon működni pl. egy erőmű, karban kell tartani, fejleszteni kell. Ha e költségek nincsenek elismerve az árban, akkor előfordulhat, hogy az erőművek finanszírozása egyre nehezebb, így tulajdonosaik arra jutnak, hogy ez nekik így nem jövedelmező.
LÉGSZENNYEZÉSI ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA 2013, 2014
Eztán tértünk át a légszennyezési témára. Vollár Attila megmutatta a kibocsátásokkal kapcsolatos dokumentumokat, jegyzőkönyveket. Ezekben most nem mélyedtünk el, mert mostani látogatásunk célja ez alkalommal ennél „általánosabb” volt (a vállalat alapvető működési, környezetvédelmi elveinek, károsanyag-szűrési technológiájának megismerése stb.).
Rákérdeztünk arra, hogy az egyes tüzelőanyag fajták esetében, melyek a jellemző légszennyező-anyag kibocsátások (pl. kén, nitrogén-oxidok, por, szénmonoxid), hogyan lehet ezeket „megfogni”.
Megtudtuk, a tüzelőanyagok közül a FÖLDGÁZ-használat jár a legkisebb szennyezőanyag-kibocsátással, kéntartalma nulla, égetésekor legfeljebb a nitrogén-dioxidok (NOX) kibocsátása tud sok lenni. Ennek fő oka, hogy az égetéshez beszívott levegő nagyrészt nitrogént tartalmaz.
A BIOMASSZA tüzelésre kifejezetten jellemző a nitrogén-kibocsátás, miután az eltüzelt növényeket általában a mezőgazdaság kezeli, ezért sok bennük a nitrogén, nitrogén alapú vegyületek (pl. műtrágya).
A SZÉN esetében úgy csökkentik a kén kibocsátást, hogy alacsony kéntartalmú szeneket rendelnek. Az orosz szenekben a kéntartalom 1 % alatti (lencsehegyi szén 3,5-5 %-os kéntartalmú volt, ezért pl. mai környezetvédelmi normák szerint nem is igen lehetne tüzelésre használni).
ELEKTROFILTER – a fő füstszűrő
A mintegy évi 30 E tonna különféle fosszilis energiahordozó eltüzeléséből származó légszennyező anyagok az Erőműből a kéményen keresztül távoznának sűrű feketés füst formájában, ha nem lenne szűrő a „cső végén”. A fekete és a fehér füst között az ELEKTROFILTER működése szab, határt. Évente párszor – egy rövid kis időre –, láthatunk is fekete füstöt távozni a kéményen (ha pl. áramszünet miatt az elektrofilter működése leáll), de ezt leszámítva, mindig fehér füst gomolyog a 120 méter magas cső tetején kifele.
Vollár Attila elmondta, az elektrofilter feladata, hogy kiszűrje a távozó füstgázból a káros anyagokat, ezt 99,78 %-os hatékonysággal teszi meg. Régen, a „dorogi kormos hó időszakában” másfajta, sokkal kisebb hatásfokú leválasztó-rendszer volt. A rendszer nagy biztonsági ráhagyással működik, ugyanis annak idején két kazán károsanyag-szűrésére lett méretezve, de végül csak egy kazánt kellett/kell kiszolgálnia.
Hatósági mérési szabályok, Erőmű
Az ügyvezető ismertette, melyek az Erőműre szabott környezetvédelmi szabályok.
Gáztüzelésnél évi 1, szén-biomassza tüzelésnél évi 2 ellenőrzés a hatóság által.
Ezen kívül: a hatóságok jöhetnek bármikor bejelentés nélkül ellenőrizni.
Ez elő is fordult, volt pár éve egy pormérés, az eredménye rendben volt.
Másik: bármilyen mérést, amelyet az Erőmű megrendel egy független labortól, be kell jelentenie a hatóságnak, hogy ha akarnak, ők is tudjanak jönni (tudják ellenőrizni a mérést, illetve összehasonlítani a saját és a labor által mért eredményeket).
Kibocsátások - 2014
Ezt követően átvettük Vollár Attilával az Erőmű 2014-es kibocsátásait.
Fontos tudni, MÁSOK a HATÁRÉRTÉKEK GÁZTÜZELÉSNÉL és SZÉN-BIOMASSZA TÜZELÉSNÉL.
POR esetében, SZILÁRD TÜZELÉS esetében 16-22 mg/m3 volt a porkibocsátás, a határérték (HÉ) 100 mg.
|
Táblázat 2014 – SZÉN-BIOMASSZA tüzelési értékek |
||
|
szennyező anyag |
határérték (mg/Nm3) |
eredmény (mg/Nm3) |
|
kéndioxid |
2000 |
10 és 604 között |
|
szénmonoxid |
250 |
78 – 87 között |
|
nitrogéndioxidok |
600 |
369-566 között (több mérés eredménye) |
|
por |
100 |
16-22 között |
A kén 10 és 604 mg között volt (több mérés). Minél több biomassza ég a szénnel együtt, annál kisebb a kénkibocsátás, ugyanis a biomassza jó tulajdonsága, hogy megköti a ként, jelezte az ügyvezető.
– A határérték 2000 mg, tehát bőven határérték alatti az erőmű kibocsátása – mondta.
A nitrogén-oxidok kibocsátása van leginkább a HÉ (600 mg) közelében, itt 369-566 mg/Nm3 közötti értékeket mértek (több mérés volt). – Erre nagyon oda kell figyelnünk, olyan tüzelőanyag-kombinációt kell alkalmaznunk, amellyel be tudjuk tartani az előírt HÉ-et – mondta az ügyvezető.
POR: 100 mg a határérték, 16-22 mg között voltak a mért értékek.
|
Táblázat 2014 – GÁZTÜZELÉSI értékek |
||
|
szennyező anyag |
határérték (mg/Nm3) |
eredmény (mg/Nm3) |
|
kéndioxid |
35 |
11,2 |
|
szénmonoxid |
100 |
5,2 – 31 között * |
|
nitrogéndioxidok |
300 |
151-161 között * |
|
por |
5 |
1-2* |
|
* = több mérés eredményei |
||
(MNT GONDOLATFUTAM: itt pl. látványos a különbség a gáz és a szén-biomassza fűtőanyag-használat kibocsátási és határértékei között. Míg a gáztüzelés megengedett por-határértéke köbméterenként 5 mg, és az erőmű által gáztüzelésnél kibocsátott valós érték
1-2 mg por köbméterenként, addig a szén-biomassza tüzelés esetén 100 mg a por-határérték, és 16-22 mg az erőmű által kibocsátott porérték köbméterenként. Azaz, e tüzelési formának a porkibocsátása akár 20-szorosa is lehet a gázénak.
Jó példa ez a „nincs ingyen ebéd” mondásra. Forintban ugyan jóval kevesebbet fizetünk ma a távfűtésért, mint a rezsicsökkentés előtt, ugyanakkor a szén-biomassza tüzelésre átállás jóval nagyobb porkibocsátással jár, ami vélhetően nem teszi egészségesebbé a dorogi levegőt.
Ezzel együtt, az erőmű még így is 4000 ingatlan – nem feltétlenül elektrofilterezett, vagy gáz alapú –egyéni fűtésének kibocsátásaitól óv meg minket. Azaz, bármivel fűtsön is, a levegőminőségre a 4000 lakás egyedi fűtéskibocsátásaihoz képest csak jó hatással lehet.)
Felvetettük a POR KÉRDÉSÉT Vollár Attilának. MNT jegyezte meg, nem romantikázik gáztüzelés ügyben, elfogadja, ami van (hogy most a szén-biomassza tüzeléssel lehet gazdaságosan működtetni a távhőszolgáltatást). Ugyanakkor a kérdés az: vajon a gáztüzeléshez képest porkibocsátás mennyivel nőtt.
– Ez jó kérdés, jegyezte meg Vollár Attila. Amikor gázturbinát használtunk, nem fogadtunk az égetőből gőzt, jelentősen csökkent azóta a hőigény, azaz az elégetendő tüzelőanyag-mennyiség is, növeltük közben a tüzelési hatásfokot… Végül megegyeztünk abban, a jelenlegi tüzelőanyag menü elvileg ugyan nagyobb porkibocsátást eredményez, de a két időszak porkibocsátásának pontos mértékét inkább a következő alkalommal számoljuk ki.
Kémény, füstgáz-terjedés
Dorog látképének meghatározó élménye a Hőerőmű 120 méteres kéménye. Minél magasabb egy kémény, annál csúnyábban uralja a látképet, minket viszont az érdekelt, cserébe miért jó ez, hol terülnek pl. a szennyező-anyagok.
Vollár Attila kérdésünket követően felmutatott egy könyvet, és elmondta, ezt kellene átbeszélnünk, ha megfelelő mélységben meg szeretnénk érteni e dolgokat. Így hát, ismét megegyeztünk, erről majd legközelebb beszélgetünk részletesebben.
Addig is, elmondta az ügyvezető: amikor építették a kéményt, akkor az erőmű hőigénye a mai négyszerese volt. Csak szenes kazánok működtek, elektrofilter se nagyon volt. Akkor, az akkori környezetvédelmi szabályoknak megfelelően került terjedésszámítással modellezésre, meghatározásra, ez a kémény milyen adottságokkal bírjon. Miután ma negyede az akkorinak a hőigényük, és a kibocsátás is sokkal kisebb, mint akkor volt, így a kémény rendben van.
Miért pont 120 méteres? Azért, mert az építést megelőző számítás szerint, mely az akkori viszonyokkal kalkulált, ez a magasság kellett ahhoz, hogy az élőlények számára megfelelő mértékben felhíguljon a kéményen kibocsátott szennyező anyag (miközben földet ér). Ezért lett annak idején 120 méteres a kémény, ma ennek a kisebb változata is elég lenne.
Zsombok György szakértőnk azzal kapcsolatban kérdezett: a füstgázban maradt szennyezőanyag a terjedésvizsgálatok szerint milyen messze ülepszik ki Dorogtól.
Vollár Attila elmondta, bonyolult erre felelni… ha nagyon leegyszerűsítjük a választ, és az uralkodó É-NY-i szélirányt vesszük alapul, akkor két dolgot állapíthatunk meg. Egyik, Kesztölc után ülepszik ki a füstgáz szennyezőanyag tartalmának legnagyobb része. Másik, hogy Esztergom-kertváros abszolút nincs benne a szélirányban, így ezt a településrészt a terjedés nem érinti.
Fekete füstkor – filterszünet
MNT kérdezett rá arra, hogy amikor nagy ritkán feketét füstöl a Hőerőmű kéménye, akkor vajon pakura-tüzelés zajlik, vagy más történik? Vollár Attila úgy felelt, a fekete füst oka leggyakrabban külső ok, nevezetesen áramszünet, esetleg zárlat. Ha elmegy az áram, szép lassan leáll minden az erőműben, köztük az elektrofilter is. A szűretlen füstgáz pedig így néz ki, ilyen feketén.
Szénhegyek – de nem porzanak
Zimmerer Gyuláné dorogi lakost az üzem udvarában felhalmozott hatalmas szénhegy aggasztotta. Azt kérdezte, ez mikor tűnik el, ugyanis aggasztja, hogy a szénport a városra hordja a szél majd.
Vollár Attila leszögezte, nem kell attól tartani, hogy a szénpor megindul a szelek szárnyán, a szemcseméret miatt a szén nem fog, nem tud porozni.
Hozzátette, tervezett módon folyik a szén felhasználása. Erőműként ellátási kötelezettségük van, a biztonság kedvéért a téli szezonban nagy mennyiségű szenet tárolnak az udvarukon, főként arra az esetre, ha valamilyen okból a szénszállítás épp ellehetetlenülne (pl. ónos esőkor a szállítás megáll). – A lényeg – mondta –, úgy kell terveznünk, hogy legalább 10-14 napi mennyiség a kapukon belül legyen, hogy akkor is tudjunk működni, ha bármilyen ok miatt nem tud ideérni szén. Az erőműnek erre is fel kell készülnie, ezért vannak a nagy szénhegyek az udvaron/készlettéren.
Megtudtuk azt is, a biomassza élvez tárolási elsőbbséget, mert azt tudná felkapni a szél, illetve ha az megázik, leromlik a fűtőértéke.
Aztán van még egy ok: nem szeretik keverni a cseh és az orosz szenet egymással, ezért ha egyszerre kétféle szenük van, vagy a cseh, vagy az orosz mindig kint van a placcon.
Mire eljön a tavasz, elfogy vagy majd’ eltűnik a szénhalmaz, ugyanis a nem fűtéses időszakra már nem rendelnek újabb adagot (mivel akkor már gázzal működtetik, amit kell).
Salak, pernye – Almásfüzitő
Gremsperger Jánosné dorogi lakos, DKE-tag kérdése az volt, milyen égéstermékek keletkeznek a Hőerőműben, és azokkal mit kezd a cég?
Vollár Attila: – A szén-biomassza tüzelőanyaghoz kapcsolódóan két égéstermék keletkezik (gáznál semmilyen égéstermék nem marad): salak és pernye. Fontos tudni – folytatta –, hogy akkor jó az égés, ha minimális salak, inkább pernye dominál. Ez jelenti azt, hogy jó az őrlés (MNT – púderfinomságúra őrlik a szenet, biomasszát, hogy minden szemcséjük el tudjon égni), jó az égetés, tehát elég a tüzelőanyag, s kiégve pernyeként jelenik meg.
Megtudtuk, salak nagyon kevés keletkezik, 100 tonnánként 1 tonna. De mivel ennek még mindig van éghető tartalma, vissza szokták a kazánba rakni. Az ügyvezető hozzátette: a pernye, ami keletkezik 3-5 % éghető tartalommal rendelkezhet még, ha ez ennél több, nem jó az égés.
Zsombok György ezzel kapcsolatban a filterporra kérdezett rá. Vollár Attila elmagyarázta, az elektrofilter maradékanyaga egy pernyenedvesítő rendszerbe kerül, a – kiporzás ellen – nedvesített pernyét hombárokban tárolják. A maradékanyagot végül a Tatai Környezetvédelmi Kft. szállítja el Almásfüzitőre, amit a timföldgyár vörösiszap-tárolójának rekultivációjához használják.
Áramszünet = üzemszünet
Zsombok György azt kérdezte meg, ha elektromos üzemzavar áll be, mennyi idő, amíg a tartalék generátor beindul, és újra indul az erőmű.
Vollár Attila azt válaszolta, nincs tartalék generátora az erőműnek, nincs ún. szigetüzem erőműben, mert az egész rendszer (biztonsági mágnes szelepek, ventillátorok, szénőrlő malom stb.) csak akkor üzemeltethető teljesen biztonságosan, ha minden működik, ehhez pedig annyi áram kell, amit egy generátor nem lenne képes biztosítani. Áramszünet esetén így meg kell várniuk, amíg a szolgáltató elhárítja a hibát.
Hozzátette, az Erőmű egy 35 KV-os rendszerre csatlakozik, ami nem túl preferált rendszer Magyarországon, így a karbantartásával is vannak gondok, és zárlatok ezért fordulhatnak elő. De problémák leggyakrabban nyáron, viharok idején vannak, illetve az ónos eső szokott még gondot okozni.
A nagy sistergés
Gremsperger Jánosné tagunk egy jellegzetes dorogi jelenségre (alkalmankénti NAGY SISTERGÉS a hőerőműben) hívta fel a figyelmet, és azt kérdezte, a félelmetes hangokat produkáló gőzkieresztés vajon nem elkerülhető-e.
Vollár Attila elmondta, valószínű, hogy ezzel együtt kell élnie továbbra is a dorogiaknak. A nagy sistergést több okból is produkálniuk kell időnként. Az egyik ok: a kazánok biztonságos üzemeltetéséhez időnként ki kell próbálni azok biztonsági szelepeit, hogy jól működnek-e. Ennek van hangja.
A másik gőzprodukáló jelenség a kazándob-sótalanítás, amit ők iszapolásnak hívnak. Mivel egy idő után bedúsul a kazándobban a benne lévő víz sótartalma, majd a víz iszapszerű péppé válva kezd felhabzani, ezt tisztítandó kell egy teljes töltetcserét csinálni a kazándobban. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kiengedik a forró víz/gőz elegyet a kazánból.
A harmadik ok a kazánbegyújtás, az ún. technológiai sorváltás, melynek során kevésbé forró gőzzel elő kell melegíteni a kazánban lévő vezetékeket, ugyanis, ha a hideg csövekre egyből ráengednénk a 400 fokos gőzt, azok szétrobbannának.
„Szerintem ez így jó mindenkinek”
A kérdezz-felelek rész után következett az üzemlátogatás, mely során Fritz János kalauzolt minket.
Megtudtuk például, hogy gázturbinával már nem termel áramot az Erőmű, más módon termelnek ugyan még valamennyit, de ez csak töredéke (10-15-öd része) a korábbi, gázturbinás áram-előállításénak.
Mielőtt kimentünk a gyárlátogatásra, megkérdeztem Vollár Attilát, lehet-e fényképezni, s ha igen, van-e olyan dolog, amit nem lehet lefotózni. Azt válaszolta, bármit le lehet fotózni, bárhova be lehet menni, bármit meg lehet kérdezni.
– Tisztában vagyok vele – mondta –, hogy egy külső szemlélő egy gazdasági vállalatot, pl. a mi erőművünket, arról tudja/szokta megítélni, milyen a környezetvédelme, előfordulnak-e balesetek.
– Évek óta nem volt üzemi balesetünk pedig komoly munkák voltak a nyáron. Környezetvédelmi problémánk sem volt. Személyes filozófiám a környékbeliekkel való kapcsolattartás ügyében az: bármit meg lehet nézni, bármit meg lehet kérdezni. Szerintem ez így jó mindenkinek.
Mohos Nádor Tamás
